Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1975-09-25
r ... n A budapesti pártértekezleten is megfogalmazásra került, hogy a Budapesti Pártbizottság egyik célkitűzése az legyen, hogy a kerületek közötti különbséget megszüntesse. Ez most is cél. Még nincs fővárosi terv. Nem is volt ez cél, a következő óv elején véglegesítjük. Be egy biztos alap mar van, A Miniszterfcanacs megtárgyalta már a Főváros fejlesztését, és az előterjesztést elfogadta a tervezés alapjául. Elkezdődhet most már a kerületek fejlesztésének is a konkretizálása is. Az, amit a Minisztertanács elfogadott, hallatlan fejlődést biztosit, másfélszeresét a jelenlegi állapotnak. Ebben az előterjesztésben egy reális kép van, Hol tart a kerület. Reális, de nem kedvező, 20-oA. felül van minden területen. De, ha a IV. ötéves tervet is hozzávesszük, akkor lényeges fejlődés van. Az átlagosnál is nagyobb az óvoda, bölcsőde, kereskedelmi létesítmények vonatkozásában. Budapesti szinten nem igy állnak. Ez elsősorban kapacitás hiány miatt van, mert máshol is megvan ez. Átlagot, ha vizsgáljuk, jobb a kerület helyzete, mint más kerületeké. Persze kerületi szinten ez is kevés. Átlagkeresés helyes, hogy lássuk, hogy most hol tartunk, összehasonlítás. De a szamok állandóan változnak. A jövőre vonatkozóan azt mondom, hogy a reális lehetőségek és igények arányában kellene meghatározni a feladatokat. Mert ez dsigy egy mozgó átlag. Megfoghatatlanna vallhatnak a jövőben. Az egyes ágazatok fejlesztésében egy átlagos szintet kellene kitűzni. A jövő tervezését illetően mondom ezt. Fel kell mérni a saját és külső erőket, es kitűzni, hogy hova juthatunk. A gazdaságpolitikai fejlődés a jövőben alacsonyabb szintű lesz. Meg kell nézni, hogy hova tesszük a támogatást. Besorolást kell végeznünk. , Lakásépítés. A célcsoportos, többszintes lakások epitese nem ment előre, ez itt nagyon világosan látszik. Remélem, hogy az V. ötéves tervben itt lesz egy nagyobb előrelépés. Nagyobb lehetőségek állnak rendelkezésünkre a munkáslakások építésé térén, de hogy a XVII. kerületben ez hogyan lesz, netn tudom. Nem javasolom, hogy a járulékos kommunális ellátottság nélkül is építkezzünk, inkább azzal összhangban, ez legyen a célkitűzés. Ipartelepítés. Terület van, munkaerő fölösleg is van a kerületben — ez van az anyagban. Nem értettem a munkaerő fölösleget, de x-n most már tudom, hogy családos anyákra, fél műszakra gondoltak itt. Az a helyzet, hogy van egy másik határozat is a Fővárosra. A Minisztertanács megtárgyalta ezt is. Budapesten az ipart csak szelektíven szabad fejleszteni. Lesznek ágazatok, amit vissza^fogunk fejleszteni, lesznek, amik megmaradnak, és korszerűsítjük őket. Hogy lesz munkaerő? Ezzel nem lehet számolni, évről-óvre csökken. Csak olyan fejlesztést kell eszközölni, ami munkaerőt szabadit fel. Differenciáltságot sem látok, ez sem járható út. Az a helyzet, hogy rendbe kell tenni a budapesti ipar elszórtsagat. 600 vállalat 3000 telephelyen dolgozik, ezek közül lcb. 1,000 20 főnél kevesebbdolgozót foglalkoztat. A korszerűsítésre kijelölt vállalatokat össze kell vonni. Van annak reális lehetősége, hogy a helyek itt a kerületben feltöltésre kerüljenek. Iia az elvtársak igy gondolják, akkor helyes. De az, hogy majd ide kicsalogatunk üzemeket, nem helyes, mert a Fővárosi Tanács nem engedélyezi. ^ ^ Komolyan kell számolni a végrehajtás terén, hogy milyen lehetőségekkel, adottságokkal rendelkezik a kerület, és úgy tervezni. Tartsuk meg a "zöldövezet" jelleget, ne varosiasitsunk annyira. A Főváros felüditoi a peremkerületek. J ____________________________________i_-_-____________/________________.____.__
