Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1967-07-10
i J- 6 -információ is. Az emlitett kérdésekre még visszatérünk úgy Pártbizottsági, mint Végrehajtóbizottsági üléseken. Vadász elvtárs felvetésével kapcsolatban: egyetértek azzal, hogy fontos kérdés a munkafegyelem kérdése. Meg kell mondani, hogy ez fent, - felsőbb szinten - kivannak dolgozva, vagyis a fontosabb elvek ezzel kapcsolatban rögzitve vannak. Ezekkel a fontosabb elvekkel kell, hogy éljenek a vállalat vezetők és a szakszervezetek. A munkaiegyelem megszilárdításával elsősorban lent az üzemekben kell foglalkozni, - ez nem közvetlen a miniszterek feladata. Ami a munkafegyelem lazítását segítette elő az az, hogy nem volt érdekelve a munkás, hogy egy adott vállalaton belül jól, helyesebben jobban dolgozzon. Ilyen irányban majd befolyásolni tudjuk az embereket, mert ha nem dolgozik rendesen, becsületesen, akkor bármikor fel lehet neki mondani. A betanítással kapcsolatban amit mondott Vadász ,'lvtárs azzal egyetértek. Ha egy betanított munkással is eltudjuk érni azt, amit akarunk, - akkor rendben van, de ahol feltétlenül fontos ' a szakképzettség, ott feltétlenül szakképzett embereket kell foglalkoztatni. , A v llalati munkákkal kapcsolatban amit mondott Vadász elvtárs /munkafegyelem, stb./ helyes, de ezeket Vadász elvtárs közvetlen a gyári Pártbizottság felé javasolja, a visszás kérdéseket ott kell helyileg megvitatni. Ezt fentről eldönteni nem lehet. Igaz, hogy ár-emelési tendenciával számolni kell, - de ezen rajta kell tartani szemünket, s nem szabad megengedni. A hiánycikkekkel kapcsolatban: ezt csak úgy lehet felszámolni, ha a piacon telitettséget teremtünk. Ha a vállalatok szabadabban fognak gyártani cikkekeket, akkor a termelés dinamikája fogja kiküszöbölni a hiánycikkeket. Szerintem nincs arról szó, hogy arccal a nyugat felé! őszintén szólva azomban, én ettől a megfogalmazástól nem félek. Szerintem jó az, ha minél több és minél jobb értékeket adunk el tőkés piacon, o helyette olyan cikkeket hozunk be tőlük, amit a szocialista országok sem gyártanak, de nekünk szükségünk van rá. ö L J
