Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.22.a/3)

1964-03-13

- 5 -A Micsurin tsz-ben a moslék főzésre a berendezés rendelkezés­re áll, ezért ez komolyabb beruházást nem igényel, - de ez­zel az anyag is foglalkozik. Bai elvtársnak válaszolva: morzsolt kukoricára vonatkozik az adat. A Kossuth tsz. vonatkozásában szintén elirás történt, a tejhozamot 2.800 literre javasoljuk. A 7 % megtakaritással kapcsolatban, elsősorban a munka jobb megszervezésére kell gondolni, vagy az olyan helyzeteken kell javitani, hogy ren­delkezésre állnak a gépek, de nincs ember, és ugyanez for­dítva, vagy az olyan esetekre is gondolni lehet, hogy több esetben olyan munkákat végeztetünk el, amit egyébként nem kellene, illetve megtakarítást lehetne elérni. Ezért vettük be a jelentésben konkrétan azt, hogy 7 %-os megtakaritást kell elérni. A nyerstószta etetésről nem tudok. A termelőszövetkezetek az elmúlt években fejlődtek, igy pl. a Kos&uth termelőszövetkezetben kiegészítették a vezetősé­get, a Micsurin termelőszövetkezetben létrejött az 5-ös bi­zottság, mely a kertészet ügyeit intézi, és döntenek a fel­merült kérdésekben a termelés érdekében. Termelőszövetkezeteink általában megtartják a vezetőségi, és közgy léseket, a határozatoknak megfelelően dolgoznak. Vannak még persze hiányosságok, melyekről beszélni kell, igy pl. a brigádórtekezletek elmaradása, mely téren szintén előbb­re kell menni. A Petőfi tsz. hogyan érte el eredményeit, - erre talán a tsz-ből ittlévő elvtársak tudnának válaszolni, - tény, hogy a számok nem tükrözik a valóságot, mert az egy főre eső jö­vedelem nincs benne, valamint az sem, hogy 1 tag hány érát dolgozott. _ A részes-művelést a ±ak kapás-növényeknél javasoljuk, mely minden tsz-ben másképpen megy, igy pl. a Micsurin termelő­­szövetkezetben a kukoricát kapáltatjuk meg. Hozzászólások: Kunrádth István; Minden termelősz övetkőzetben a gabonatermeléssel van a leg­nagyobb baj, - ezért kell nekünk sokat importálni. Meglátá­som szerint hiba az, hogy a budapesti tsz-eknelc betiltották a gabona-termelést, és inkább a kertészeti termelvényekre tértünk át. Ez nem egészen helyes szerintem azért sem, mert a tsz-ek kevés munkaerővel rendelkeznek, viszont ha gabo­nát termelünk, azt kevés munkaerővel is biztosi tani lehet. Nem beszélve arról, hogy a tsz-eknek nagy szükségük van az alomszalmára is. Megmondom őszintén, hogy a szovjet búza vetésétől ón félek, mert eddig amit vetettünk kifagyott, mig a magyar búzánál már más a helyzet, itt az átlagtermésünk 14-15 q volt. A tárgya-e losztás és talajjavitással kapcsolatban: ismere­tes, hogy a földre kevés trágya jut, mert elviszi a kerté­szet. Iia viszont nem kap a fold elegendő műtrágyát, akkor a szerves trágya sem sokat ér, - ennek is csak úgy van ér­telme, ha nagyobb mennyiséget tudnánk kiszórni a földekre. L J ~ VUML-JWOj­í 1 ’_________________________________________________________________________________i___-_________________________________._____________________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents