Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1963-08-10
! ' 1- 4 -Ho zzászólások: Libor i3éla: Az elmúlt pártoktatási év eredményt hozott, mely abból is lemérhető, hogy az elmúlt oktatási évben is emelkedett a résztvevők száma.A továbbiakban ha nézzük az is eredményt jelent, ha nem is elvi magyarázatot kaptak a hallgatók, de mint tényleges eredményt sorolhatjuk fel azt, hogy az egységes paraszti osztály kialakítása - a szemináriumokon - központi helyet foglalt el. Ezzel kapcsolatban a konferencia vezetők és a Pártbizottság olyan nézeteknek a birtokába jutott, melyeket a következő oktatási évben figyelembe kell vennünk. A jövő évben tehát, mivel sikerült helyi tapasztalatokat felszinre hozni, ^ feltétlen nagyobbak lesznek az eredmények. A mi kerületünkben a parasztok ás a munkások együtt élnek, igy a pártoktatásban ezek a kérdések másképpen merülnek fel, melyeket a gyakorlat vetett fel, - ezek közül is legfontosabb kérdés az egységes paraszti osztály kialakítása. Véleményem szerint gátló tényező - amire fel kell figyelni - az egyéni gazdálkodás időszakából a szövetkezetbe hozott gondolkodásmós, ami elkülönítette egymástól a paraszti embereket, ilyen pl. a vallás kérdése. Igaz, hogy ezek ma már kisebb mértékben jelentenek problémát. Hogy vannak különbségek ez ténylegesen igy van, pl", egyegy tag közötti különbség az is, hogy egyiknek jobb a”háztóji földje, mint a másiknak, vagy esetleg több is. Ehhez persze hozzá kell tennünk azt is, hogy az egyik tag jobban kitudja használni földjét, mint a másik, igy természetes nagyobb jövedelemre tesz szert. Itt szemléletbeli problémák is vannak, mert egyesek ezt úgy akarják megoldani, hogy el kell törölni a háztájit, akkor mindenkinek egyforma lesz a jövedelemé. A m: sik nézet azt mondja, hogy hozzuk a háztájit azonos szintre. Probléma még a tsz-tagok közötti és a vezetők közötti kapcsolat is.^Vannak, akik úgy vélekednek a vezetőkről, hogy régebben is ők éltek jól, és ma is ők élnek jól. Úgy velem ennek folytán távolodtak el a tsz-vezetők a tsz-tagságtól. Ezek a tsz-tagok meg nem értették meg azt, hogy a termelőszövetkezetekben igazságos bérezés van, mindenkit a munkája alapján bérezünk, egyszóval nem látják azt sem, hogy az egyik tag mennyivel többet dolgozik, mint a másik. Volt a termelőszövetkezeti tagok között korábban nagyfokú elégedetlenség is, amiről beszéltek, - ilyen volt: a nyugdíjazás kérdése, az SzTK stb. Ott véleményem szerint nincs probléma, hogy a termelőszövetkezeti tagok nem termelnek. A tagok a háztájin is megtermeli! a magukét, azonban a baj o 01 van, hogy nem tudj ák értékesíteni, ami már kereskedelmi rrobióma. Ebből adódóan alakuló ki közöttük olyan nezet, hogy jobb "inkább" kevesebuet termelni, mint sokat, mert akkor a kereskedelem átveszi. Ebbel adódóan vallják egyes tagok azt, hogy a munkásosztály és a^parasztság között nem megfelelő a kapcsolat. Ezek a problémák kihatnak a munkai egyelemre is. Ezért mint mondottam, a helyi tapasztalatoknak, gyakorlatnak megfeleli., en kell a tsz-tagokkal foglalkozni a szemináriumokon is. nzért egyetértek azzal, hogy lehetőleg a termelőszövetkezetekbe helyi előadók kerüljenek. I L---------------------------------------------------------------------------------j S
