Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1962-05-17
r n-25' t Nagyon igaza van Tátrai elvtársnak akkor, araikor a mezőgazdaság' megszerettetéséről beszel, azt nagyon fontosnak tartja. Pld. a Gimnázium KISZ szervezete, politechnikai oktatásra, a kerületi "Kossuth” mezőgazdasági termelőszövetkezetbe jár ki. Állítom, hogy ott nincs biztosítva az elemi előfeltétele sem annak, hogy ezek a gyermekek megszeressék a mezőgazdasági munkát, ahhoz kedvet kapjanak?! Hogyan szeretettjük meg velük úgy, hogy ha olyan nagy a rendetlenség, a piszok, a kosz pld. a kertészetben, hogy az már tűrhetetlen. Nem tudom megérteni, miért nem lehet beállítani egy u.n, telepgondokot, akinek kifejezetten az lenne a feladata, hogy azt a bizonyos munkaterületet tökéletes rendben tartsa, a tisztaság és a rend felett őrködjön, azt mindenkitől komoly szigorral követelje meg, A vidéki termelpszövetkezetekben sokkal nagyobb a rend és a tisztásig, mint itt, Budapest kellős közepén. Tudomásul kell venni minden gazdasági vezetőnek, hogy a munkaegységet ilyen célra sajnálni nem lehet. Ahol nagy a rendetlenség, a piszok és a kosz, ott a társadalmi tulajdont is sokkal jobban herdálják. Hol van pld. a Kossuth Tsz, kertészetében a társadalmi tulajdon védelme? Értsék meg. hogy politikai kérdést kell csinálni a pártszervezeteknek ebből az ügyből, : . s ezért a'kialakult helyzetért őket igen nagy felelősség terheli! Nem egyszer figyelmeztettük a Tsz-eket a rend és a tisztaság sürgős megteremtésére, de mindez süket^fülekre talált, a mai napig sem tettek annak megteremtés® érdekében semmit. Ebben a tekintetben nem tudunk egy cseppet sem elnézőek lenni, a szennyben és piszokban csak fertőzés van, a nem szocialista mezőgazdaság. Húszáknéval és Takács elvtárssal egyetértek, Biczo, Kálly és Bay elvtársakkal szintén. Azt is meg kell nézni, hogy aki tagja a Tsz-nek és nem dolgozik, mi az oka rá, mivel in^ dokolja azt? A fegyelmi szabályzat idevonatkoz részét miért nem érvényesítik tsz-eink? Sajnos ezzel az eszközzel a volt tsz. vezetők nem éltek, az uj vezetők most kezének ezzel élni!, de ők is csak lassan! Ebben, a kérdésben is úgy az első, második, harmadik helyre is a nevelést kell tenni! Szent meggyőződéssel vallom, hogy ha mindannyian annyi pátosszal tudnánk beszélni a munkánkról, mint itt Zolcsák bácsi, akkor sokkal eredményesebb lenne a mezőgazdasági munka. Aki nap, mint nap nem harcol a \i nép bizalmáért ^és munkájával nem segíti elő a népgazdaság fejlődését, az nem való a helyére, ilyen időszakot élünk. Nekünk vezetőknek elsősorban, nap, mint nap, minden erőnkkkel, a nap minden órájában, meg kell küzdeni a nép bizalmáért, mert mi a nép bizalmából félünk, dolgozunk jelenlegi helyünkön. Ezt kell elsősorban ázemelőtt tartani. Ami a párt- és a gazdasági vezetés együttműködésének fontosságát illeti, nem akarok személyekről beszélni, az nem lenne helyes dolog. De ahol a párt- és a gazdasági vezetés nem tud együttműködni, azok a vezetők, nem valók a helyükre. Olyan nincs,, hogy ne tudjon megférni egymással két kommunistái Nem lehet a párt és a gazdasági vezetésnek két vágányon haladnia, az ut-irány csak egy lehet! A kölcsönös tiszteletet és bizalmat meg kall adni egymásnak, bízni kell egymásban, ez az alapvető feltétel a jö együttműködésnek, Nagyon kell vigyázni arra, hogy sem a gazdasági vezető a pártszervezet fejefelőtt, sem a pártszervezet a gazdasági vezetés fej© felett ne nyúljon át, s egymás tudta, kölcsönös beleegyezése nélkül ne intézkedjünk, ez igen rossz útra vezethet, ?a L j a . . ___ /
