Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/3)

1962-02-21

■■■&wte ' ' r ! i l 1 < J Jl * A napirend 2 tárgya: Jelentés a kerületi termelőszövetkezetek 1961. évi zárszámadás előkészitésének hely­zetéről, az 1962. évi tervek főbb mutatói­ról és a gazdasági év megszervezéséről. Előadó: Szépvölgyi Jenő elvtárs. Meghívottak közül .jelen van: Tóth József, Androvics iTászló, Nádor Miklós, Czerván Márton, és Katona Róbert helyett: L.Nagy Sándor elvtársak. Meghívottak közül nem .jelent meg: Fehér Imre elvtárs a Buda­­peSíi Pártbizottságtól, Tóth László elvtárs a Budapesti Fő­városi Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályának vezetője, Laczka Gyula a Micsurin Tsz. párttitkára /beteg/ Biczó elvtárshő - a napirendi pont előadója - kiegészíti a na­pirendi pontot azzal, hogy röviden rámutat arra, hogy az 1961-es gazdasági évben erősödtek, fejlődtek-e, vagy pedig visszaesés mu­tatkozik?! Meg kell mondani, hogy általában és külön-külön vizsgál­va is megállapítható, hogy a tervteljesitést illetően, lemaradások vannak. /: Ezt a megállapítását példákkal illusztrálja:/ A beruházások terén igen erős erőfeszítések történtek, ami azzal bizonyítható a legékesebben, hogy minden Tsz teljesítette beruhá­zási tervét, sőt a Petőfi Tsz. lényegesen túl is teljesítette. A vezetőségi és közgyűlések megtartása is rendszeresebb volt az 1960-as évhez viszonyítva, bár a Dózsa és ,a Micsurin Tsz-ben kívánni valót hagy még mindig maga után. A Kossuth Tsz-nél is sikerült az önköltség számítást bevezetni, erre a Micsurin Tsz-nél is lehetőség mutatkozik, úgyszintén a Dózsa Tsz-nél is. A Tsgéek összefogása, együttműködése megnyilvánult a baromfi kom­binát építésénél is, ugyanakkor a vezetés tekintetében is jobb az együttműködés. A férő hely kérdése a Tsz-nél objektív nehézségként jelentkezik, ezzel kapcsolatos az állategészségügyi problémák keletkezése is. A jövőben az állategészségügyi szabályok betartását feltétlenül biztosítani kell minden Tsz-ben. Az állattenyésztés nem volt gaz­daságos, a jövőben azzá kell tenni. Nem sikerült megoldani a jövedelemelosztás ösztönző formájának ki­alakítását. Az alapszabályban szerepel, hogy mennyi munkaegységet kell eléírni a nőknek, a családosoknak, a férfiaknak. A mi szintünk 150 munkaegység kellene hogy legyen. Azért még van mit tenni annak érdekében, hogy a tsz. tagok rendszeresen végezzenek munkát a Tsz-ekben. A mostani közgyűléseken határozatot hoznak arra vonat­kozólag, hogy havonta hány munkaegységet kötelesek a tagok telje­síteni. Intézkedés történt a vezetés munkájának megjavítására, valamennyi kerületi Tsz-nél, jelenleg már csak a Kossuth Tsz, főagromómusának problémája áll .fenn, A tervek egyrészt az elmúlt évek tapasztalatainak figyelembevéte­lével, másrészt a lehetőségek és a tagság javaslatainak messzemnnő ■ figyelembe vételével készültek el. Ezek a tervek középszintüek, ami' azt jelenti, hogy nem lesz túlságosan neheze annak a telje­sítése, sőt a túlteljesítése sem. 4 *•---------------------------------------------------­­— ■—-j

Next

/
Thumbnails
Contents