Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1962-02-21
! I ^ *■- 13 -Biczó elvtárs nőj. , , . , .. ,, . , „ l:'íni az elv társak hozzászólásából kitűnt, valooan keveset foglalkoztunk az 19ól—es evben a termelőszövetkezetek termelési terveivel, melyért elsősorban en vagyok a hibás. Hagytam, fO<^y elsősorban más problémákkal íoglalkoz unk, mely szintén sürgős ügyek voltak. Azon túl, hogy a termelőszövetkezetekben a vezetés okozta a legtöbb problémát, azért oldottak meg feladatokat. Mint mondottam mi sem foglalkoztunk úgy a vezetőkkel mint kellett volna, azon ezen túlmenően a tagsággal sem tartottunk szoros kapcsolatot. Egyetértek odnar flvtars felszólalásával, mikor arra utal, hogy a különböző fegyelmi eljárások sok időt vettek igénybe. Hozzá kell ehez tenni azt, hogy ezeket az eljárásokat le kellett folytatni, mert különben még súlyosabb eljárást vont volna maga után. &z esetben én úgy látom, hogy csak szemlélői voltunk az eseményeknek, melynek szintén nem lett volna szabad előfordulni. is meg kell emliteni viszont, hogy mi a Tanács mezőgazdasági osztálya részéről igen jó határozatokat is hoztunk, melyet sajnos a felelős személyek nem hajtottak -végre. Hiba volt továbbá munkánkban az is, hogy a vezetők között meglévő személyes torzsalkodásokra nem reagáltunk gyorsan, igy a vezetők nem a termelőszövetkezet érdekével voltak inkább elfoglalva, hanem személyes ügyükkel. , Egy elvtárs felszólalásában említette, hogy a beállítandó személyek, vezetők anyagát miért nem tanulmányozzuk át, s csak megfelelő káderezés után fogadjuk el. Ez eddig igy rendben^is lenne, de Deák és Hajnal ügyében a helyzet az volt,jiogy mi a beá'llutásukat csak tudomásul vettük, az anyagot később ^kaptuk meg, s ekkor szereztünk tudomást pl. Marmarosi múltjáról is• A munkaegyéség átlag az 196’1-es évben nem 52o, mint azt Várszegi elvtárs mondotta, hanem 34-0. Ez - az országos átlag felett van. , J ..... A pártszervezetekkel való együttmüködes minden termelőszövetkezetben jónak mondható, a tervek elkészítéséhez is igen sok segítséget nyújtottak, vagyis ahol a pártszerivezet nagyobb segítséget nyújt a gazdaságvezetésnek, ott jobbak voltak ez eredmények. Reméljük, hogy az 1962-es gazdasági évet minden termelőszövetkezetünkben eredményesebben zárjuk. Tóth elvtárs: _ . , Tz anyag ái tanulmányo zás a után megállapíthatjuk, nogy a hibák ellenére is, mind a négy termelőszövetkzetünkben a ^gazdasági kérdésekben előrelépés van. Ha csupán a hús-termelést nézzük, láthatjuk, hogy 1 kh-ra jutó hús-termelés 115 kg, ami az országos átlagnak felette van. Ugyanez vonatkozik a tejtermelésre is: egy tehére eső tejtermelés 3oo4 liter, de ha csupán csak 3ooo litert veszünk alapul - mondjuk rossz számítás revén - akkor is felette vagyunk e téren is"az országos átlagnak, mely 25oo liter. A gabontermelés terén már nem értünk el ilyen fó eredményeket! Azt mondják az elvtársak, hogy ebben az aszály játszott közre, én azt mondom elvtársak, hogy itt a tervezes volt a fő kérdés! Hogy kerületi termelőszövetkezeteink-gazdaságilag megalapozottak legyenek, ehez az objektív alap megvan, vagyis minden adottság ahoz, hogy a termelőszövetkezet nagy lépéssel tudjanak előbbre menni. Ez annál is inkább fontos kérdés, mert kerületünkben minden szinten nagy átalakulások vannak, pl. a szocialista mezőgazdaság megteremtése más eszközökkel, - ami igen nehéz feladat. c ~ ,
