Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1962-09-27
^ ■■ ... I . , —. I I. I ---1 1 \ I | l | 1- 24 -De van egy másik is. Természetesen mindenki nézi az anyagiak részét is. Itt a beszámolóban hallottam olyasmit, hogy egyes szövetkezetekben elég szép volt a jövedelem, a munkaegység,^ évi atlag es egyes szövetkezetökben nem — tudom meliykről volt már szó — allitolag valami 8.000 Ft volt a munkaegység, kifizetett munkaegység. Elvtarsak az a fiatal 25~3o éves paraszti dolgozó számol szinten.^Elmegy az üzembe, megkeresi az évi 15-160 ezer Ft-ot, megkapja az évi nyereségrészesedést, elmegy Galyatetőre vagy bárhova, szabadsaga üdülni. ledolgozza a napi 8 orat, es kiöltözködik elegánsán, es megy szórakozni. Nem tudom azt, hogy^mi az oka ennek, hogy egyik szövetkezetben elég magas a munkaegység, a másikban alacsony. Elvtársak! Mi patronálunk védiken, Sarkadon egy ilyen terraeloszovetkeztet, és elpanaszolják nékem, hogy nekik milyen rossz a helyzet, hogy egy csavar ha kell a traktorhoz, vagy gephez, fel kell^utazni Budapestre. Költséges dolog, időt vesz igénybe, sokszor nekünk irnaklevelet mint a napokban is kellett egy szivattyú, nem tudtak megszerezni, itt pesten kellett nekik szivattyút szerezni. Ugyan- -v akkor azt mondják, hogy a pestkörnyéki szövetkezetek gazdag szövetkezetek, jó a munkaegységük, közel vannak budapesthez, a friss primőrárut gyorsan tudjak értékesíteni a kerületben. Ez valójában így is van elvtársak, hogy itt könyebb az értékesítés, és mégis hat ugye egy ilyen 8.000 ít-os értékű munkaegység volt. # Na azt is hallottam a beszámolóban, úgy tudom az árpáról_volt szó, 2 q—val emelkedett holdanként. Elvtársak, hogy ezt eredménynek kell—e elkönyvelni, vagy nem, nem is volna helyes ezt megmondani. Annyiban eredmény, hogy eddig volt lo, vagy 12, ez eredmény! De meg kell nézni azt, hogy termeékenységből volt-e ez a többlet, vagy Pe<^§ rf~ fordított újabb köldségek voltak. Ha újabb költségeket fordítottunk rá, akkor az eredmény, már nem olyan eredmény. Másik pedig az, hogy nézzük meg , hogy árpából 14,,vagy 16 mazsa termék holdanként, nézzük meg akkor a világ termelési hozamok, ahol kulturáltabb gazdaság van már, ott mennyi a hozam. Akkor fogjuk látni, hogy mi gyerekcipőben járunk mezőgazdasagi termeles volumeneben. Arról is volt szó, hogy akatarmánytermelés is több van és áttértünk a takarmány többtermelésére ez nagyon helyes politika, azonban szükséges, hogy ha azt akarjuk, hogy hús, zsir, vaj több legyen - sxsipc annak előfeltétele a takarmány is. Azt mondja a beszámoló, hogy 1 kh- föld után llo kg. volt állítólag a tervezés, és 15o kg. hús termelt. Elvtarsak mindezideig^ez_ nagyon szép teljesítmény, komoly eredmény, de ha melyebbről nézzük meg a kérdést, akkor nem eredmény ez, mert en nem neztem - ahol az elvtársak már elmondták, hogy hány szarvasmarha pusztult el, hány kanosa, hány csirke pusztult el, aminek nem kellett volna elpsuztulnia. Ha ezek életben maradtak volna, akkor nem 15o kg. hús lett volna, henem sokkal több lett volna. , Az sem közömbös, hogy az 1 kh. hús ráfordított termelési költségek 15 ft.-e, vagy 2o Ft. vagy hogy tegyük fel a hús sikerült 5 H-al csökkenteni ezt az árat, hogy az eredményt azt meg kell vizsgálni újból, hogy a világpiaci ár mennyi. Hogy világpiacon versenykepeseok vagyunk-e mi, ha ilyen értékben termelünk. Mert ha itt is többletkiadás van- és ha a termelési költségek nem csökkenek, akkor sok eredményt nem értünk el, mert az a fontos, hogy többet termeljünk, hogy olcsóbban termeljünk, hogy a lakosságnak az elet színvonala gyorsabban emelkedjen. *• J _______________________________________________________________________________________.________________________
