Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.22.a/3)

1961-11-29

1 I ! i i í- 7 -A XVII/6-os pártszervezetben pld. előfordult, hogy elv­­tarsakat félreállitottak a vezetőségből azért, mert vagy beteges volt, vagy már kiöregedett, stb, Ezzel az illeté­kes elvtársak egyetértettek, még a taggyűlésen is. Azon­ban utána bizonyos sérelem maradt az illető elvtársba és minden áron az uj vezetőséget támadja, pletykázik róluk, rosszindulatú hireket terjeszt, egyszóval bomlasztja az egységet. Ez a dolog már annyira fajult, hogy párttagokat visz el magával más körzeti pártszervezetbe, azzal a cél­lal, hogy lássa az uj titkár azt, hogy azért neki is van szava és tekintélye abban a pártszervezetben. Erre egyesek úgy reagáltak, hogy hagyni kell ezeket az idős elvtársakat, ^ hatalom tultengésben szenvednek, de ártani úgy wem tudnak. Farkas Zsigmond uj párttitkár elvtárs becsületére válljón, ho^y ezt az ügyet le tudta zárni, mely igen sok időt, ener­giát vont el a gyakorlati pártmunka végzésétől, mert állan­dóan ezzel a személyeskedés! problémával kellett neki fog­lalkozni, Farkas elvtárs beszámolójában! taggyűlésen feltét­lenül és igen komolyan ki tér erre a problémára is, mert tűr­hetetlen, hogy egyes párttag elvtársak /Burgmann elvtárs/ ilyen pártszerütlen magatartást tanusitwanak. A szubjektív érzések és a társadalmi munkatársak igénybevé­telével kapcsolatban teljesen egyetértek Tóth elvtarssal, sőt én túl is mennék rajta. Már elég régen látom, hogy hely­telen a társadalmi munkatársakkal való foglalkozásom, azok­nak nagyfokú mellőzése, a velük valü türelmetlenségem. Meg kell mondani, hogy itt az a szomorú, hogy én elég régen lá­tom ezt a problémát, de még mindig nem változtattam rajta, nem jutottam el oda, hogy ezt megszüntessem. Azonban látom ennek nagyfontosságát, éppen a XXII. Kongresszus anyagának figyelembe vételével és ennek megfelelően végezem további munkámat. Igén nagy problémát jelent nálam a határidők elcsúszása mon­dotta beszámolójában Tóth elvtárs. Én ezzel is tulmennék, mert tudom jól, hogy igen sok problémát okozok azzal, hogy nem tar­tom be egyes feladatok elvégzésére a megadott határidőt. Ehhez azonban nem kis mértékben az is hozzájárul, hogy túl elnéző, túl lojális, túl megértő vagyok azok felé a személyek felé, akikkel ón együtt dolgozom. Az volt az álláspontom, hogy nem ' támaszthatunk eléjük irreális követeléseket, túlzott igényeket. Mit kell tenni? Tanulmányozzuk alaposan a XX. Kongresszus anya­gát és abból kiindulva, annak tükrében nézzük a XXII. Kongresz­­szus határozatát. Rendkívül nagyfokú érdeklődést tapasztalhatunk a XXIT. Kongresszus anyaga iránt, ezzel enkünk élni kell, ki kell használni ezt a helyzetet, Blczé Cecília* Én inkább gyakorlati téren szeretném érzékeltetni a Kongresz­­szus óta eltelt időt, a kerület mezőgazdaságának vonatkozásában. Két kérdéssel szeretnék foglalkozni, mely a Tsz tagokat és veze„ tőket, valamint bennünket, az osztálytife foglalkoztat. Egyik a termelés kérdése, úgy gondolom, nem érdektelen dolog azzal fog­lalkozni, hogy kerületünkben hogyan állunk ezzel a feladattal. L ~ j

Next

/
Thumbnails
Contents