Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
I ■$ - 17 - * szemben, az nem érti a pro le tárosztály harcot, nem érti, hogy nekünk azért kell tanulmányozni az értelmiség múltját, arculatának összetevőit, hogy "megtaláljuk azokat a módszereket, amelyekkel elősegíthetjük vele a kapcsolatunkat szövetségünket, hogy egyben segítsünk neki megszabadulni a múlt terheitől, amely még a vállait nyomja. S fordítva: aki csak azt látja, hogy a szocializmus építésében szükség van a munkásosztály és értelmiség szövetségére, de nem veszi észre, hogy ez a szövetség arru szolgál, hogy úgy működjünk együtt az értelmiséggel, hogy szocialistává neveljük, az nem érti a szövetség tartalmát, lényegét. Az a fejlődés, amit az értelmiség megtett, még nem elégséges egy részüknél. A revizionista ideológia a burzsoá szokások még hatnak náluk. Ezek ellen fel kell lépni. Csak a náluk meglévő helytelen jobboldali és dogmatikus nézetek, hatások elleni harcban leltet elérni, hogy az értelmiség teljes erejével vegyen részt a szocializmus építésében. A szövetség: az osztályharc -nem osztálybéke. Természetesen mikor burzsoá nézeteik, szokásaik helytelen politikui elképzeléseik ellen harcolunk, akkor mint a szövetséges nézetei, szokásai ellen lépüri fel, s ez határozza meg harcunk formáját, eszközét. E harc nélkül, a helyes módon vivott harc nélkül az értelmiség egy részével való ellentétünk nem oldódhat meg, sőt antagonisztlkus ellentmondássá válhat. Természetesen a köztük lévő tudatos ellenség ellen más eszközzel lépünk fel: Népköztársaságunk törvényei alapján járunk el. Éppen ezért azok, akik az értelmiséggel való áftövétség szilárdabbá tételét a helyes értelemben vett osztályharc nélkül tartják megvalósíthatónak, azok a szövetség opportunista értelmezésével lemondanak a munkásosztály v -zetó szerepéről, ezzel arról is. hogy az értelmiség vdóban..egyenlőjogu tagja legyen a társadalomnak, s igy nem a szocializmus építését segitik elő, A városi kispolgárság kérdése Ez a réteg, számát tekintve, az összlakossághoz mérten kicsi. Nagyobbik része kisiparos, kisebbik része kiskereskedő. A városi kispolgárság a kapitalizmusban egzisztenciális helyzetéi tekintve a burzsoázia és a munkásosztály közölt áll. Ugyanakkor a tőke centralizáció és koncentráció következtében erősen differenciált is. Ez az oka, hogy hol semleges, hol ellenséges, hol támogatólag lép fel a munkásosztály harcával szemben, politikailag, anyagilag támogatja egy-egy megmozdulását (sztrájk, stb.) Politikai arculatát tekintve nagy vonásokban a következőket lehet mondani: Tőkeellenes általában anélkül, hogy antikapjtalizmusa következetes, harcos antikapitalizmus lenne., A társadalmi bajoktól szabadulni akar, főleg attól, hogy a proletariátus soraiba sülylyedjen le, de úgy, hogy a kapitalizmus azért fentmaradjon. A kapitalizmusból általában csak azLutasítja el, ami őt proletárrá süllyesztheti, s fenntartja belőle mindazt, ami kistulajdonos létéi biztosíthatja. Ellentéte van a munkásosztállyal is. mert nem a társadalom gazdasági és politikai struktúráját akarja gyökeresen átalakítani, nem a kapitalizmust akarja felszámolni, / - / L-------------------—J S
