Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.22.a/3)
1960-12-28
i HL*%3«or I f » , » /aj '- 3 -nelnii kapcsolatai, helyzetéből adódó érdeke legpregnánsabban kapcsolódik a munkásosztály érdekéhez: a szocializmus megteremtéséhez. A munkás-paraszt szövetség tartalma már a szocialista tulajdon megteremtése, védelme, szilárdítása és szélesedése egész népgazdaságunkban. Ugyanakkor szövetségi politikánk szélesebb is, mint a munkás-paraszt szövetség. Mindenekelőtt az értelmiség kapcsolódik a munkás-paraszt szövetséghez, melynek mint Kádár elvtárs rámutatott, »a szocialista építés előrehaladása napról-napra növeli... társadalmi szerepét,'alkotási, lehetőségeit." A magyar értelmiségnél - amelynek többsége rendkívül kacskaringós utat tett meg, de amelynek nemcsak negatív, hanem a társadalmi haladás szempontjából pozitív hagyományai te vannak - a szocializmus építéséért folyó osztályharcban lehetséges és szükséges elérni, hogy nagyobb odaadással vegye ki részét a társadalmi kérdések megoldásából, népünk erőfeszítéseiből. A proletariátus, munkás-paraszt államunk figyelembe veszi, hogy a proletárdiktatúra létrejötte után is még hosszú ideig szükségszerűen megmaradnak olyan rétegek, s ezekhez tartozik a városi kispolgárság is, amellyel, mint réteggel szemben nem lehet úgy fellépni, mint az osztályellenséggel szemben. A városi kispolgárság termelőeszközökhöz való viszonyát tekintve kistulajdonos és politikai arculatát is ez határozza meg. Ez azt jelenti, lehetőség van arra, hogy a munkásosztály a szocializmus építésében maga mellé állítsa a városi kispolgárság jelentős részéi, döntő többségét. Ehhez az szükséges, hogy fellépjünk a városi kispolgárság spekulációs és jogtalan jövedelemszerzési tevékenysége ellen, támogassuk társadalmilag szükséges és hasznos tevékenységét és a nevelés eszközeivel elősegítsük, hogy a kistulajdonosi viszonyok helyett, fokozatosan szocialista termelési viszonyok jöjjenek létre itt is. A szövetségpolitikai elvekből még egy lényeges mozzanat következik. A szocializmus építésének jelenlegi periódusában, mivel a volt kizsákmányoló osztályokat felszámoltuk, az ellenforradalmat levertük és proletárdiktatúránk megerősödött, nagyobb lehetőség teremtődött a volt kizsákmányolok átnevelésére. Ennek tükröződése a kulákokkal szemben folytatott jelenlegi politikánk is. Ez nem jelenti és nem jelentheti, hogy ne legyünk éberek a volt kizsákmányolókkal szemben, s minden erővel meg kell védelmezni szocialista rendszerünket. A„ szövet ségj jpohti ka,Jrónyglye h,.MnM8 m e re te s párttagságunk és néniink döntő többségének a v.éjeményéyej tjlLálkozott^A mi körüMénj;ejnk között, a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában _a .nófifeontjJoJiyka_ebben_a_ szövetségpoliti kában ölt testet, melynek célja: a szocializ■ays . építése^ a béje^ függetje^n^égiijLÍLvédelme, a proletarinlernacionalizmus erősítése, o. nemzplköz i halado__erö k Já mosatása* g népfrontpolitika, szó vétség politika vezet el a népi-nemzeti egység megynfósulásnhoz, A népfront természetesen több, mint a népfrontmozgalom, ez csak •! részé s egyik eszköze a nópfrontpolitikn megvalósításának. A népfront vezetője: a párt által j vezetett munkásosztály, mely szövetséget köt minddzokka! a rétegekkel, melyek a fenti alapvető célokat magukévá teszik. A népfront alapja: a munkás-paraszt szövetség. it | ? A í1 i / L " J s
