Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.22.a/1)
1980-02-16
Í 1 ji 3 ; ’ - 3 -után azonnal megkezdődött, az iráni sah bukása után már erőteljesen megnövelték a Perzsa-öböl és térségében lévő amerikai harci erőket, vagy joéldául az amerikai gyorshadtest létrehozására vonatkozó terveket a Fehér Ház már 1977* augusztusában, azaz - ismétlem - jóval az afganisztáni és iráni események előtt szentesítette. Az elmúlt évek tényei tehát éppen nagyon is szemléltetően mutatják az utóbbi egy, másfél hónap nagy elleplező prédikációinak valódi okát: nevezetesen azt a washingtoni szándékot, hogy megbontsák a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti hozzávetőleges erőegyensúlyt, és hogy amerikai részről katonai erőfölényre tegyenek szert. A legutóbbi, Carter elnöki üzenet mondanivalója, s abba az, hogy Amerika és szövetségesei katonai erejének növelése az elsőrendű céljuk, már leplezetlenül mutatja részükről az erőpolitikához való visszatérőt. Ezért ma már egyértelmű, hogy miért vált feszültebbe az elmúlt időszakban a nemzetközi helyzet. Ez ugyan jogos aggodalmat vált ki nemcsak balűlünk, mégis a rosszban van azért annyi megnyugtató is, hogy a két világrendszer közötti jelenlegi erőviszonyok miatt az Egyesült Államok vezetése nem valószínű, hogy vállalhatja a leg, nagyobb kockázatot. Egyébként józanabb szövetségesei is figyelmeztetik erre. Az elnökválasztási kampány által is motivált hidegháborús hisztériakeltés a világszocializmus és a békeszerető, haladó tényezők jelenlegi és jövőbeni erejét figyelembe véve reménytelen imperialista próbálkozás. Az amerikai imperializmus minden kiserlete, hogy lefékezze a történelem menetét, elejét vegye az egyes országokban vagy világtérségekben megérett változásoknak, hogy tartósítsa a népellenes rendszereket, hogy tartósan ráerőszakolja akaratai a szabadság— szerető népekre — éppúgy kudarcra van Ítélve, akarcsalc Carter elődeinek valamennyi kísérlete, hogy a világ vezetésére törekedjenek. Pl "világ közvéleménye a jelenlegi amerikai kormányzat militarista külpolitikai irányvonalát egyre inkább úgy fogadja, mint közvetlen kihívást az enyhülés politikájával, a nepek alapvető érdekeivel szemben. Had utaljak még ezzel összefüggésben Brezsnyev elvtárs néhány idevonatkozó mondatára, amelyet még az év elején adott a Pravda tudósítójának egyik kérdésére: "A nemzetközi helyzetnek az amerikai imperializmus által szándékosan létrehozott éleződése azt juttatja 18 i, z
