Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.22.a/1)

1975-02-08

r h tetése, fontosságának megfelelő helyet kapott az agitációs és pro­paganda tevékenységben. A munkásosztály helye, vezető szerepe elfogadott. Felmerült prob­lémák voltak e témakörben: kik tekinthetők az élenjáró osztály tagjainak, munkás-e, aki időközben technikus lett, hová tegyük a régi kizsákmányoló már segédmunkást, a munkásból lett értelmiség "hátrányos” helyzete, a munkásgyerekek rosszabb művelődési_lehe­tősége, mi a munkásból lett vezető osztályhelyzete, fizikai dol­gozók gyermekeinek továbbtanulása, a fizikai munka anyagi és er­kölcsi megbecsülése. Agitációs- és propaganda munkáik pártunk munkáspolitikájának sok­oldalúságát, állandóságát, az összefüggések megértetését alapvető céljának tekintette. Társadalompolitikai kérdések körében társadalmi céljainknak meg­felelően hangsúlyt kapott a szocialista demokrácia továbbfejlesz­tése. , / , ^ A demokrácia erősitésének lehetőségei, továbbiéjlesztesenek prob­lémái adták a viták csomópontjait, pl: a munkahelyi demokrácia elmarad a közéleti demokráciától. Ma még érvényűén lévő sok formá­lis vonás. Az eddiginél többet kell foglalkoznunk a munkahelyig közérzettel. A szoc. közkondolkodás témakörén belül a harácsolás, jogtalan haszonszerzés, borravaló elitélése, a kispolgári szemlé­let és életfelfogás elleni harc fő kérdések voltak, gyakran leszű­kítve az anyagiasságra. A viták ritkán jutottak el a kispolgáriig, mint élet- és magatartásforma, sokrétű értelmezéséhez, pl: intri­ka, szélsőséges magatartás, cinizmus, privatizálódás, azonos réte­geken belül anyagi versenyzés, státusz-szinbólumok jogtalan kiala­kulása és ennek az egyes rétegeken belül is továbbosztodó státus­normái, a "kaparj-kurta" szemlélet munkafegyelemmel kapcsolatos problémák. A társadalmi tulajdonnál a takarékosság semmibevétele, fogyasztói társadalomban élünk szemlélet, vagy ennek másik ellen­tétes véglete, a fogyasztás-ellenesség, aszketizmus. Örvendetes, hogy az utóbbi évben főleg a fiatalokat és a pedagógusokat jobban ^ foglalkoztatta a kispolgáriasság elleni harc módszereinek problé­mája. A szocialista közszemlélet sértő, eszmeileg káros jelenségek elitélést nyertek. A gazdaságpolitikai kérdések az egész időszak folyamán fontos szerepet kaptak az ágit.és prop. munkában.^ Vitatott problémák az ármozgások, munkaerőhelyzet. A jelenlegi legfontosabb kérdések a termelés, fogyasztás kölcsönhatása, munkafegyelem, egyé­ni, csoport, társadalmi érdek egyeztetése, a társadalmi érdek elsőd­legességének megértetése. Juttatások, szolgáltatások szerepe elet­­szinvonal-politikánkban. Nyugdij-rendszerünk problémái. Nemzetközi viszonylatban nagy hangsúlyt kapott a SzU-val, a KGöT-vel együtt­működés. Kifejezésre jutott a szocialista integráció gyorsításának szükségessége. A nemzetközi politikai kérdések között megvitatásra került a békés egymásmellett élés és az ideológiai harc összefüggése, ^nemzetkö­zi kommunista mozgalom erősítése. Visszatérő téma volt Kina, Szil. ellenessége, Jugoszlávia, Románia különutja, a közelkeleti helyzet. Napjainkban központi kérdés prop-ánkban a SzU és ,az USA kapcsola­tának javulása, a békés egymásmellett élés megerősödésének lehető­ségei. E vázlatos ágit.és prop.munka legfontosabb területeit mégis érintő korreferátummal, a PB beszámolóját részleteiben kibontani. Az eddig végzett eszmei-pol.munka alapul szolgál ágit.és prop. munkánk tov ábbjavítására, a XI.kong-on megfogalmazásra kerülő ha­tározatok jövőbeni kerületi megvalósítására. V. ? O s

Next

/
Thumbnails
Contents