Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.22.a/1)
1975-02-08
6./ A HELYI TÖMEGSZERVEZETI MUNKA PÁRT IRÁNYÍTÁSA Az MSZMP KB 1972 novemberi határozata óta a pártszervezetek erélyesebben lépnek fel a érdekek háttérbeszoritása ellen. A szövetkezeti területen A tömegszervezetek helyi pártirányitására a Fejlődés jellemző. Javult a tömege a dolgozók döntő többségével sikerült megértetni, hogy a fejlesztésre nagyobb szervezetek tevékenységét elősegítő munka tervezése, munkájuk koordinálása, gondot fordítsanak, mert ez esik egybe a népgazdaság és a csoport, de a tagság A pártszervezetek munkaterveik összeállításához igénylik a tömegszervezetek egyéni érdekeivel is. Állami vállaltainknál a pártszervezetek és a dolgozó kollekjavaslatait,. Többségük konkrét ajánlásokat dolgoz ki azok testületéinek számára, tivák kezdeményezésére fokozottabban szorgalmazták a technika korszerűsítését, kezdeményezik a helyileg fontos kérdések napirendre tűzését. Több esetben került a fizikai munka anyagi és erkölcsi megbecsülését. sor közös testületi ülések megtartására, amelyeken a pártszervezetek kezdeménye-P^w^pteink felszínre hozták a dolgozókat legjobbané^lóM^dis^ zik Q közös feladatok megvitatását. /pl.: KISZ-el, szakszervezettel az if|usag-'j^^problérról^^ adtak azok megoldására. Egyes helyeken politikai, nőpolitikái határozat végrehajtásának feladatait, a munkások életkörül- főleg szövetkezeti területen - azonban a tanácskozások előkészítésében csak ményeinek alakulását, szociális, kulturális ellátottságukat stb./ A pártirányitás formálisan vesznek részt, az előterjesztéseket kevés kritikával tudomásul veszik, fontos formájává vált a pártszervezetek képviselőinek részvétele a tömegszerves a hallottakról még közvetlen környezetüket sem tájékoztatják. Ez annak követzetek testü,eM „léséin, a tömegszervezetek vezetőinek meghívása a pártszervezekezménye, hogy a gazdasági vezetők esetenként úgy terjesztik elő a beszámolótek rendezvényeire. Felismertté vált, hogy a gárígolitikg/épviseletében, végre^ kát mintha azok már eldöntött kérdések volnának. _ hajtásában fontos szerepük van a tömegszervezetekben választottjiszfeégviselő^ Az őszinte difiim lénkör megteremtését sok helyen még nem sikerült elérni. ként és funkció nélkül dolgozó kommunistáknak. Egyre több azoknak a kommums^ Problémát okoz esetenként a hibák elhallgatása. Egyes gazdasági vezetők >esztáknak a száma akiknek a pártszervezetek a_KlSZ-ben, szakszervezetben, vöro^ tizs-féltésből" eredő helytelen magatartása, a dolgozók egzisztenciális függősékeresztben, MHSZ-ben végzendő munkát adják pártmegbizatásként. Ez növelte a ge, a kispolgári közömbösség. A gazdasági vezetők egy része nagyobb képzettséa pártirányitás hatékonyságát. Megszüntette a tömegszervezetek felé az utasitgél, tájékozottságát rossz értelemben, nem a hibák kijavítására, hanem azok gatóst, illetve a túlzott beavatkozást, gyámkodást. A megbízatásokat általában megmagyarázására használja. A pártszervezetek - a meggyőzésen és bírálaton taggyűléseken adják, azonban a megbízatások számonkérésének rendszeredre, túlmenően - az utóbbi 1 -2 évben feavelmileg is felelősségre vontak egyes gazda-. szervezetek jelenti részében még kialakulóban van. Egyes pártvezetőségek nem sági vezetőket az üzemi demokrácia megsértéséért. Problémát jelent, hogy a krié,nek _ évközben . a beszámoltatás lehetőségeivel. Ma még általában csak a ki-Hk^Tlégkör megteremtését a kommunisták egy része is kizárólag a felsőbb pártemelten kezelt s kampányjellegű feladatok teljesítését kérik számon, szervektől vagy a helyi pártvezetőségtől várja. A hibákat nem teszik szóvá. Dolgozó társaik részéről is eltűrik a munkafegyelem megsértését, a demagóg, A pártirányitás hatékonyságát tovább szüksége^javjjanh A KISZ szervezetek vezetőellenes hangokat, a társadalmi tulajdon hanyag kezelését. Nem veszik fieszmei-politikai irányításában számottevő a fejlődés. A kerület minden területén gyelembe, hogy a jó kritikai légkör, csak a párt- és tömegszervezetek, a gazdanó'n az ifjúság problémáival, nevelésével való törődés. Ennél lényegesebben sági vezetés, a dolgozó kollektívák együttes, jól összehangolt munkájának |assubb Q fej|&iés a szakszervezetek eszmei, politikai jellegű pártirányitásában. eredményeképpen jöhet létre. Pártszervezeteink egyrésze - még a kívánatosnál kevesebb politikai tájékoztatást A társadalmi ellenőrzés javitásóban a szakszervezeti és KISZ szervek, szervezenyujt Q szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak. Nem vált még altalanossa a tek a legtöbb munkahelyen nem tudnak még kellő segítséget nyújtani. * /lo f ■r*- 49 -- 48 -
