Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.22.a/1)
1970-10-10
r. i Ebből kifejik, ;% t-ónylogesűri ~ eleatősnak mondható kerüieti fejlesztési alap kiadásait /IJ„5-óves tervben 16,828 volt/ . és a fejlesztés meghatározó beruházásait kéneziv. A fenti kerületi fejlesztési alapba a lakosság mindössze évi 1- millió,- tehát az 5 év alatt összesen 5 millió Ft-tál járult hozzá, A többi szintén különböző állami forrásokból adódik. Fontos politikai kérdés, hogy erről a társadalmi rendszerünk lényegéből fakadó segítségről a kerület lakossága - az eddiginél joboan — tudjon bb ezt méltányolja is* dó dolog, hogy a kerület a jövőben is maga mögött érezheti a Budapesti Pártbizottság, a Fővárosi Tanács és más állami szervek politikai, erkölcsi és anyagi támogatását a kerületfejlesztési célkitűzések megvalósításában. Jellemző, hogy a kiadások üteme 1969-ben ugrásszerűen emelkedett, összegszerűségében minden korábbit meghaladó szintre /Ho.661 e/Ft/ és az 197o-re várhatóan még tovább emelkedik. /114.789 e/Ft./ Az ugrásszerű emelkedést még jobban szemléltetik az idegen beruházások 1967 1968 1969 1970 Idegen beruházások /l.ooo Pt-ban./ 11,651 17.924 39,518 48.173 Magyarázatát a gazdasági mechanizmus reformjában lehet megtalálni, amely a vállalatok és más állami szervek önállóságának fokozásával, érdekeltségi rendszerek kifejlesztésével, uj kezdeményezéseknek nyitott utat, uj lehetőségeket tárt fel a kerületfejlesztés számára. Az ebből az adottságból kinőtt és a kerületi Tanácsunk által >1° cl szer az egyik rugója feilő-Msüpk meggyorsulásának. Egyben arra utal, hogy tudatosan kutatni, szervezni kell a jól megválasztott és idegen beruházásokat érdekeltté tevő fejlesztési területeken a koordinálást,mist a fejlesztés egyik forrását. Emellett keresni és vizsgálni kell a gazdasági mechanizmus egyéb, még fel nem tárt közvetlen és közvetett lehetőségeit is, és a kerületfejlesztés szolgálatéba állítani. %A j i > s
