Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.22.a/1)
1970-10-10
r a kerületi pártbizottság jelentésében foglalt uj egységeinket* A javuló gazdasági munka természetszerű kihatással van a tagsgéhoz fűződő jó kapcsolatokra© Mig az irányítás direkt rendszerével a tagok anyagi érdekeltsége eléggé korlátozott volt éa őszintén szólva odajutottunk, hogy a tagértekezleteink kezdtek ellaposodni, mindössze a szövetkezeti tagok megjelenése 5—8 % főzött mozgott* Ezzel szemben a szövetkezeti tagok tulajdonosi jogait széleskörben elismerő uj alapszabályunk megalakítása alkalmával niegfcarott részközgyűléseken a 32oo fő szövetkezeti tagságból közel 6o %-a jelent meg* Számokkal nem is mérhető az az aktivitás, amely hozzászólásainkban észrevételeikben a szövetkezet megbecsülésében kifejezésre jutott* Tagságunk különösen fontosnak turotta a kerületben lévő fejlesztést, a különböző szolgáltatások bevezetését, nem utolsó sorban a kerületben figyelembevéve, hogy csak a kiskert tulajdonosok különböze műtrágyával való elllátását, permetezőgépek kölcsönzését, továbbá az állandó növényvédelem biztosítását,vetettük fel* A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapszabály elkészítése és megalkotása ugyan társadalmi üggyé vált ? mégis részközgyűléseken az alapszabállyal kapcsolatban az érdemi vitanéhány vonatkozásban kivárni i valót hagyott maga mögött* Az elhangzott hozzászólásokból, javaslatokból a szövetkezet vezető kommunistái levonták a tanulságot és fő feladatként jelöltük meg a tagság felvilágosítását részben arra vonatkozóan, hogy a tagság ismerje meg a szövetkezettel fennálló jogait, azzal élni tudjon, másrészt az elmondottakkal szembeni kötelességét, hogy igazi gazdái tudjanak lenni a szövetkezetnek* Az agitációs munkában nagy szerepe van elsősorban a kommunistákkal együtt a választott vezetőség, tagjainak, a körzeti tagbizottságoknak, valamint szövetkezetünk összes dolgozójának* Tovább kell fokozni azt a helyes kezdeményezést, amely a részközgyűlések szervezésében, valamint tartalmi színvonalban megnyilvánult, munkánkban oda kell hatni, hogy a tagság még nagyobb érdeklődéssel forduljon szövetkezetünk tevékenysége felé, érez,ék magukének a szövetkezet minden vonatkozásban* Pártunk állásfoglalása az irányelvekben aláhúzta, hogy a szocializmus teljes felépítésének munkájában hosszú távon számol a szövetkezetekkel és hathatósan támogatja a szövetkezeti tevékenységet, megfelelő intézkedésekkel erősiti a szövetkezet működését eredményesen gazdálkodásuk kibontakozásában* Pártunk ezen álláspontja magabiztonságot adott a szövetkezet tagságának és vezetőinek* Ezt azért is lényeges megemlíteni, mert hosszú éveken keresztül az állami kereskedelem mellett a szövetkezetek háttérbe szorultak^ nem érvénye sültlük az egyenjogúság elve e tekintetben* A politikai bizottság irányelvei aláhúzták ezt a fontos elvet, mely szerint az állami vállalatok és szövetkezetk egyenjogúságát nem csak elméletileg kell szabályozni, hanem azt a gyakorlatban is az elmondottak szerint kell érvényre juttatni* El kell érni, hogy a piaci verseny kialakulása e két társadalmi forma között egészségesen fejlődjön annak a javára, aki ezen versenyben az egyforma lehetőségek mellett ésszerűbben, gazdaságosabban tud részt venni* Döntő fontosságú lennek szövetkezetünk kereskedelmi fejlődésére az, ha az illetékes Belkereskeddlmi Minisztérium odahatna, hogy az áruhiányos piacon a kis vállalatok kiszolgáltat o t!aága felszámolásra kerülne* Továbbá, hogyne legyen a szövetkezeti kereskedelem a monopol helyzetet élvező állami vállalatok alárendeltje* Mindezt figyelembe kell venniük az ágazati minisztériumoknak is és terveik kidolgozásánál nagyobb gondotf kell fordítani a szövetkezetek gazdasági tevékteynségének fejlesztésére, támogatására és: elleífőr zésére * Gazdasági tevékenységünk egészséges fejlődését nagyban befolyásolja /n yj //( í*{ . . _ y 4 - 13 - | lt 4
