Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.22.a/1)

1962-10-07

r~ T í -26 - I eredménnyel és korábban lépjünk fel. A meglévő fogyatékosságok többsé­ge éppen abból adódott, hogy ugyan egybeszántottuk a parcellákatós összehoztuk az állatállományt, de ezt nem követte mindenütt a nagyüzemi módszerek következetes alkalmazása. A gazdaságosabb termelést akadályoz­ták a nagyüzemi szakismeretbeli hiányosságok, visszahúzó erőként hatot­tak a tsz-tagság körében tovább élő kistulajdonosi szemlélet maradványai, valamint azok a szemléletbeli hibák, amelyek egy-egy üzemág, kultúra fejlődését, szerepének és perspektívájának helyes kijelölését fékezték. Kórokat okoztak egyes gazdasági vezetők könnyelműségei, Mulasztásai, és a mi túlzott elnéző magatartásunk e mulasztásokkal szemben. Az eredményekre támaszkodva a hibák okainak bátor, kendőzetlen feltárá­sával tudjuk csak a párt KB* márciusi 2tí—i hatarozatat rn.egvalositu.ni, a hozam növelését, az önköltség csökkentesét illetően. A tsz—tagság jövedelmének^ alakulását nem lehet úgy értékelnünk, hogy figyelmen kivül hagyjuk mindazokat a kormány intézkedéseket, amelyek a tsz-be lépők személyes érdekeltségét biztosították, és számos terüle­ten magával a belépés tényével nagyobb létbiztonságot nyújtottak. Itt elsősorban a betegségi és balesetbiztosításra, a nyugdíj és öregségi járulék bevezetésére, a föld járadék fizetésére gondolunk. Ugyancsuk tekintetbe kell venni - és kerületünkben nem kismértékben - a háztáji­ból származó, kiegészítő jövedelmet. E jövedelemforrás tsz-tagonként változó, általában 4-6 ezer Ft körül mozog, de egyeseknél - kertészek­nél - 12*15 ezer Ffc-ot is eléri. A tsz-tagok fő jövedelmének alapja természetesen a közös gazdaságban végzett termelő munka. Tsz-kónt a tagok pénzbeli és természetbeni jöve­delme munkaegységenként az alábbi képet mutatja: 1959 196o 1961 Dózsa tsz. 39.9o 48.06 31<*22 Kossuth tsz. 39.64 39.5o 41.5o Micsurin tsz. 35.31 52.14 28.67 Petőfi tsz. ' “ 51*52 27«H Nem nehéz megtalálni az összefüggést a termelő munka eredményei, a gaz­daságosság, , valamint a munkaegyéógek ingadozásai között az egyes ősz­ekben, és a tsz-ek között. A kedvezőtlen időjárás, az elmúlt év gazda­sági eredményeit, ennek nyomán a munkaegység értekét is károsan befo­lyásolta, azonban Kossuth tsz. példája azt mutatja, hogy a visszaesés még ilyen körülmények között sem törvényszerű, a nagyüzemben. 4, _____________________________________________________________M ___________________________________ .

Next

/
Thumbnails
Contents