Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.21.a/10)
1989-05-16
----^ ^---— ------------------------------------------- --------------------------------------r msLjgassMtKn . MSZMP Készült 1 példány eredeti XVI. kerületi Bizottság 20 példány másolat. .10.', .számú példány XVI/VB/1/2 n „ ff Láttam A lakóterületi politikai munka kerületi helyzete, .javaslat a továbbfejlesztéssel összefüggő feladatokra. ]■ I• A jelenlegi helyzet értékelése: I Az 1988. májusi pártértekezletet követően megindult a politikai intézményrendszer átrendeződése, demokratizálása. Az MSZMP az elmúlt 32 éves tevékenységében döntő szerep jutott a gazdasági élet irányítására, ellenőrzésére. A párt meghatározója mind a belpolitikai, mind a külpolitikai tevékenységnek és ennek megfelelően befolyásolja a gazdaságot. így alakult ki a politikai munka irányításán keresztül a törvényhozás gyakorlata a választási rendszer. A gazdasági döntéseket a politika tehát erősen befolyásolja mind a mai napig. Az nyilvánvaló, hogy semilyen társadalmi berendezkedésű államban a'gazdasági kérdések tisztán gazdasági szempontok alapján nem oldhatók meg. De nálunk a politikai befolyás erősebben érvényesült mint a gazdasági szükségszerűség. A politika elsőbbsége meghatározta a gazdasági döntéseket, ez egyrészt erősen érvényesül a gazdasági vezetők kiválasztásánál, másrészt a vállalat gazdaságpolitikáját a helyi pártszervek igen erősen befolyásolták . A tervutasításos, állami támogatásos rendszer a politika számára tág teret engedett a beavatkozásra. A vállalati döntési mechanizmusban a politikai érdekek domináltak. A politikai munkának az az ellentmondása, kettőssége, hogy a szervezeti fel építése a területi elvek alapján történt, ugyanakkor a párt politikai mozgásterülete a vállalatokon keresztül hatott, azt eredményezte, hogy az ideológiai és pártmunka túlsúlyba került a vállalati életben, mig a lakóterületi befolyása a pártnak háttérbe szorult. Ennek elsődleges indoka, hogy a lakóterületen az aktív életből visszavonultak alkották a párttagság több mint 90 %-át. Az elmúlt 10 év gazdasági tapasztalatai és s visszaesés leginkább a nyugdíjas párttagokat érintette. A gazdaságpolitikának azon csődje, hogy a nyugsijak reálbért nem tudta megvédeni, pártállástól függetlenül, a nyugdíjasok körében igen nagy elégedetlenségre adott okot. J l~ ' j
