Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.21.a/10)
1984-01-23
ladata az osztályfőnöknek. Nevelési-oktatási folyamat szerves része a tanulóknak a legmegfelelőbb szakma megválasztására, illetve az iskola elvégzése utáni munkába állásra való felkészítése. Feladata az osztályfőnöknek, hogy a tanulókat olyan pályára irányítsa, amely társadalmilag hasznos, kiegyensúlyozott életvitelt biztosítson számukra. Sok esetben még a szülők megnyerése is külön komoly, nehéz feladatot jelent. Mi arra törekszünk, hogy mindegyik tanulónk valamilyen szakmát sajátítson el. Sok szakma közül válogathatnak a fiuk és a lányok egyaránt. Csepelen van a továbbképzőtagozat. , Voltak olyan törekvéseink, hogy kerületen belül oldjuk meg tanulóink továbbtanulását, ezért az IKARUS vezetőit kerestük meg ennek erdekeben. A gyár azonban csak 2-3 szakma elsajátítását tudta biztosítani, amely csak részben oldja meg a továbbtanulási gondokat. A továbbképző tagozat biztosítja, hogy a szakmai tudás elsajátítása mellett a kisegitő iskolák tanulói elvégezzék az általános iskola VII-VIII. osztályát, és számukra ennek sikeres elvégzése után általános iskolai bizonyitványt adnak, ezzel is segiteni igyekeznek az életbe való beilleszkedést, hogy ne érje őket hátrány, megkülönböztetés. A gyakorlati óráink feladata az egyszerű munkafolyamatok végeztetésével az oktatás és a termelőmunka összekapcsolásával elsajátíttatni gyakorlati jártasságok, készségek alapjait. /így minden kis anyagot, amit kapunk pl. a Ruházati KTSz-től felhasználunk a gyakorlati órákon. Iskolánk pártszervezete sokat tett azért, hogy ilyen, számunkra hasznos hulladékhoz jusson iskolánk. Ezúton mondunk a Ruházati KTSz párttitkárának és a gazdasági vezetőinek köszönetét. Minden üzemtől szivesen vesszük, ha számukra már hulladék, de nekünk jól hasznosítható anyagot adna iskolánknak. Persze figyelembe kell venni, hogy tanulóink fejlődési lehetőségei általában nem egyenletesen korlátozottak. Bizonyos területeken kedvezőbb, másokon kedvezőtlenebb lehetőségekkel kell számolnunk. Ennek következtéi ben egyes követelmények közelebb állnak a hasonló korú gyermekekkel szőriben támasztottakhoz, mások esetében pedig nagyobb eltéréseket kell alapul vennünk. Igaz, hogy értelmi funkciók az iskolai oktatás hatására jelentősen fejlődik, igy a társadalomban teljes jogú és kötelességii állampolgárokként élnek. Általában jól beilleszkednek a társadalomba felnőtt ko - rukban kiegyenlített fogyatékosságuk nem tűnik fel, életvezetésükhöz áll " " _«- 4 -
