Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.21.a/9)
1977 / dátum nélkül
j--- ” 7 V---1- 5 -5o 9í«ot megközelíti a bejáró nők aránya Székesfehérvárott, 7o 9á-ot Pustavámon, a 7. ez, tábla adatai szerint a lakóhely önmagában nem döntő tényező a való részvétel szempontjából. A családi állapot, a gyermekek szám? és kora a képzettség, képzésben való részvétel mutatóit nagy mértékben befolyásolják, azonban ennek mértékét a feltett kérdések alapján nem tudtuk meghatározni, mivel a háztartásvezetés, gyermeknevelés és felügyelet, stb. kérdéseire a kérdőív korlátozott terjedelme miatt nem térhettünk ki. A családi adottságok szerepe mellett lényegesnek látszik a korábbi közösségi tevékenység, a korábban szerzett társadalmi •é munkás gyakorlat, a tudatosság, ezzel magyarázható, hogy 1, 2 gyermeket egyedül nevelő anyákat is találunk a párt, KISZ és szakszervezeti választott tisztségviselők között. III. A válla.lat nődo>1 go2óinak politikai felkészültsége. A társadalmi-közéleti aktivitást a gyakorlatban alkalmazott, tettekben megnyilvánuló ismeretként határoztuk meg, A politikai felkészültség a politikai ismeretek alkalmazásának mértéke szorosan összefügg az általános műveltséggel. Ez utóbbiról - bár nem azonosítható az iskolai végzettséggel - menynyiségi oldalról mégi3 közelitő adatot kaphatunk az állami iskolai végzettség összegezése alapján. Ezért a nők politikai és állami iskolai végzettségét együtt vizsgáltuk. /L:5,6.sz. tábla/, A nők iskolai végzettség szerinti összetétele telephelyenként alátámasztja az állománycsoportonkénti elemzés során elmondottakat: a mühelyrendszerü gyártás feltételei közt a budapesti és síqgedi gyárhoz kötődő, ma már többnyire 45 év feletti munkásnők közt a íjjásik két telephelynél kétszer magasabb a 8 általános iskolát el nem végzettek aránya, s a magasabb átlagéletkorból adódik, hogy a budapesti nődolgozók közt 41,6 % ez az arány. r io L~ J
