Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1987-05-07
p— ' ' —j- 2 -1./ Jelentés a kerületi termelőegységek és a külkereskedelmi szervek kapcsolatának tapasztalatairól, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről és feladatairól, különös tekintettel az MSZMP KB 1986. novemberi, illetve dececember határozataira. Hozzászólók: /Matusek István, Almássy József, Szalay Gábor, Szabó Imre, Bóna Imre et.-ak/. A Munkabizottság megállapította, hogy az összegzés kritikusan tárja fel azokat a pontokat, ahol az érdekellentétek kiütköz/■"N nek a vállalatok és a külkereskedelem között, mind amellett, hogy ezek előbb vagy utóbb megoldódnak. Ellentmondásos a szabályozórendszer egyes elemeinek változtatása is. Pl.: a kerületi vállalatok, annak ellenére, hogy túlteljesítették az elvárásokat, mégis az év végi Rbl-szorzó változás és termelési adó következtében nyereségük jelentősen csökkent, s ha ez folytatódik 1988-ra alaphiányossá válhatnak. Ugyanakkor a külkereskedelemnél van megfelelő nyereség, van átlagot meghaladó bérfejlesztés, tehát a negatív tendenciát ők nem érzik. Az ipar meg van kötve minden oldalról /fejlesztés, beruházás, stb./, mig a másik oldal nem. A felszólalók vitatták, hogy lehet-e külkereskedelemről beszélni, ha pl. a szocialista országok esetében „ állami kontingensek teljesítéséről van szó, amely kereskedelmi tevékenységet nem igényel. Az MSZMP KB 1986. novemberi határozatában szó van a külkereskedelem egész rendszerének megújításáról. Ez feltétlenül szükséges lenne, s minél gyorsabban meg kell valósítani, hogy a holtpontról a gazdaság ki tudjon lendülni. Javaslatként elhangzott, hogy esetleg részvénytársasági forma /ipar, kereskedelem/ döntsön a kontingensekről, illetve hogy olyan szerződés-tipus kialakítására kerüljön sor, amelynél közös a kockázat. A vita során azonban tisztázódott, hogy mivel minden vállalatnak más jellegű külker kapcsolata, i11. vonatkozása van, a javaslat nem általánosítható, azonban az egyértelmű, hogy a monopolhelyzeten változtatni kell, és az ellentéteket minél gyorsabban fel kell oldani, a közös cél elérése érdekében. f)
