Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.21.a/8)

1985-11-28

"p= " ! —j- 13 -5

nem hozná az igy elvárt jövedelmezőséget. Ezzel komolyabb meg_ontolásra, minél magasabb hatékonyságú alternatíva keresésére, vagy ennek hiányában tartalékolásra, esetleg más felhasználási irány keresésére készteti a vállalatot. Az érdekeltségi alap átadása, vagy a kötvény vásárlása is felfogható jövedelmet hozó befektetésként, de nem jelentkezik a felhalmozási adó. Ez a szabályozás tehát - a jövedelmezőségi követelmény emelése mellett - igényli ás ^ preferálja a tőkekihelyezést, a tőkeáramoltatásba való aktiv

iflB BHH

bekapcsolódást.

MMI

lg|||l Az alapjogszabalykent megjelentetett minisztertanácsi rendelet a

felhalmozási adóra vonatkozóan csak a kereteket rögziti /0-25 %,

ill. 50 c,'o/ azzal, hogy a pontos mértékeket a gazdaság helyzetének,

.

az éves tervnek megfelelően állapítja meg a pénzügyminiszter.

1 Ez léBtőséget ad arra is, hogy a fejlesztési adó - a mérték csökkentésével vagy növelésével - rugalmas konjunktúra szabályozó szerepet /^«N töltsön be, ösztönözze vagy fékezze a felhalmozást.

A jelenleg érvényben lévő 18 %-os mérték 1985-ben a vállalat részére 16,5 MPt-os adókötelezettséget jelent.

Az egységes érdekeltségi alapot terhelő igen jelentős tétel a kereseti adó, amely 1985-től a vállalati keresetszabályozás rendszerének alapvető változása folytán lép a korábbi bérfejlesztési adókötelezettségek helyébe. Az új szabályozásban megszűnik a béres a részesedés különválasztása, a keresetet egységesen kell kezelni.' i

_______________________ . _ .....