Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.21.a/8)

1982-02-18

r ... i

A vizsgálat alapján úgy tűnik, sokszor agyagiakban jeleni1-: meg a munka, illetve a teljesítmény foltozás lehetőségének vélt, vagy valós hiánya miatti elégedetlenség is. 158 fő /39 %/ szerint szellemi kapacitásának kihasználta..ga nem éri el az 50 n—ot. (

Ezek között 86 fő 35 éven aluli, körükben a szellemi kihasználatlanság érzése 45', 5 á-os,

Az anyagi helyzet és a teljesitmény fokozás körüli feszültségek nagymértékben fokozzák a lakáshelyzet terén meglévő - na már a társadalom vezető testületéi által is sok vonatkozásban elismert, megöldanáénak Ítélt - problémákat.

Tapasztalataink szerint ebben a kérdésben sűrűsödik az értelmiség önértékelésének, társadalmi beilleszkedésének egész . problémaköre.

í ' ^ . <v ; ,, ;.' , : v \ \' * y;

A vizsgalatban résztvevő 34,2 yó-ának nincs lakása, 7^-uk albérlő,

15,4 á-uk lakik állami bérlakásban. A 35 év alattiak 57,7 a a 35 év alatti házas értelmiségiek 33,2 a nem rendelkezik önálló otthonnal, 11,illetve 12 yó-uk 'lakik állami lakásban.

figyelembe véve, hogy a szellemi munka jellegénél fogva a lakás munkaeszköz is, a lakással rendelkezők egy részénél sem tekint-I / ■ V , /

heto megáldottnak a lakáshelyzete? az értelmiségi családok jellemző lakásnagysága 2 szobás, a 35 éven aluliak 42,3 ,&-a egy szobában lakik oaa^ádjával, ami az otthoni munkavégzést csaknem lehetetlenné teszi. így a részben magyarázatot találhatunk a másodállások, mellékfoglalkozások viszonylag kis számára.

Ismertek a munkásosztály történelmi hátrányainak ledolgozására tett intézkedések, 'állami rendeletell: a lalpskérdés terén, ami számottevő eredményei mellett a szellemi foglalkozásúaknál elsősorban a pályakezdő értelmiséget hozta hátrányos helyzetbe. A jelentkező problémáknak nem szabad.egyszerien a rendeletek következményeként értékelni.

l$ ' '