Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1980-11-11
r i " Magyar Szocialista Munkáspárt ...............elvtárs Gazdaságpolitikai Munkabizottság Szigorúan bizalmas’1 > H Készült: 16 pld. XVI/GPOMB/18« .......,.sz.pld, JELENTÉS a differenciált bérezés tapasztalataiul a kerületi vállalatoknál és szövetkezeteknél. A gazdaságpolitikai döntések körében az egyik legfontosabb kérdés az átlagos keresetnövekedés és a keresetdifferenoiálődás mértékének meghatározása, A döntést nagyon sok, sokszor ellentmondásos szempont befolyásolr*- ja. A keresetszabályozásnak összehangban kell lennie a gazdasági szabályozórendszer alapelveivel, másrészt meg kell felelnie a mindenkori gazdaságpolitikai elvárásoknak. Elméletileg feltétel,lhogy a keresetdifferenoiálődás nem lépheti túl a politikai és társadalompolitikai szempontból megengedhető értéket. A vállalatok, szövetkezetek gazdasági, politikai vezetésével szemlén pedig elvárás, hogy biztosítsák a megfelelő munkaellátottságot és az annak megfelelő átlagkeresetnövekményt, ugyanakkor a bérfejlesztés lehetőségei 1980.-bán először a munkamennyiségtől lényegesen nagyobb mértékben függtek az eredményességtől, a kollektívák számára nehezen követhető kategóriáktól. /-'s A bérgazdálkodási rendszer központi kérdése a differenciálás, illetve nivellálás kérdése, A diillferenciálás az inteznitás növelésére, a termelékenység,Ihatékonyság emelésére ösztönöz és a teljesítmények arányában a bérek szóródáshoz vezet. Az Országos Szakmai Bértáblázat kötelező erejének megszüntetése 1980.-ban még nem volt a differenciálást érezhetően ösztönző tényező a nem fizikai munkakörökben. Az országosan egységes bér és fizetési nomenklatúra /az ellátásokhoz szükséges iskolai végzettség, a gyakorlati idő, a minimum szint behatárolt elérése, stb/ alapján történő dijazás a teljesitraények,szerinti differenciálás irányába hatott, A teljesítményeken kivül a bérek alakulásában állandóan jelen van és a teljesítmények hatását csaknem közömbösítheti a munkaerőpiac mindenkori helyezete /pl.segédmunkások, kisegitő munkakörök, hiányszakmák, stb, hiánya./ L ____________
