Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1979-12-04
ír iI j 9 10-niinden szinten nőtt. Az üzemi demokrácia fejlesztése érdekében az MSZMP.XI.kongresszusának határozatában, illetve az azt követő intézkedésekben megfogalmazott feladatok megkövetelték a pártszervezet gazdaságpolitikai tevékenységének átgondolását, a tömegszervezetek gazdaságpolitikai munkájához az új körülményeknek megfelelő módszerek kialakítását. A korábbi intézkedési terveket felváltó cselekvési programok növelték a pártszervezet gazdaságpolitikai munkájának tervszerűségét és konkrétságát, különösen 1978-ban, miután kialakult és a pártszervezeten belül egységes értelmezést nyert a cselekvési programok funkciója. A külső-belső környezet változása a párt gazdaságirányitó munkájára ható különféle tényezők együttesen azt eredményezték, hogy nőtt a pártoktatás különféle formáin a gazdasági kérdésekkel foglalkozó hallgatók száma. A fenti tényezők együttes hatásaként a pártszervezetek elvi-politikai irányitó munkája a gazdaságban az elmúlt években fejlődött. Általános vélemény, hogy a fő probléma a párt helyes elvi határozatainak lebontása, konkrét cselekvési szintre, a KB. által meghatározott kiemelt feladatok helyi értelmezése, beillesztése a napi munkába Az érdek-érdekeltség, szabályozás alakítására irányuló politikai munka szélesebb körben való olfogadtatásának fontosságát jelzi, hogy az anyag összeállítása során az IKARUS-ban többen elmondták: az elvi poltikai irányítás aránya nagymértékben függ a testületi ülések napirendjeinek számától is, A nagyszámú gazdaságpolitikai napirend határozatlebontása, figyelembevéve a gazdasági területek terhelését - a lebontás során óhatatlanul operatív feladatokká válik - ezért törekednünk kell arra, hogy a már megkezdett gyakorlatot folytatva a súlyponti feladatok kiválasztásával, az előkészítés mechanizmusával, az irányitásrabés a vállalaton belük! és kivüli kapcsolatokra nagyobb figyelmet fordítva a napi_ rendek és határozatok száma csökkenjen, a visszatérések átfutása a téma természetétől függően ritkuljon, a naptári időszakok helyett egyes befejezett tevékenységek értékelésére és további feladatmeghatározásra kerüljön sor. A pártszervezetek i'észéről többnyire okkor kerül sor operatív be-
