Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1978-12-07
I--------■----I-------—-==—I—*--------------- I r- 3 -^ bérszínvonal visz./Hátánál külön kell figyelemmel kísérnünk a kcizponiiJ os vidéki részié/; bérszínvonalának alakulását. Az ly?o. évi október 31-ig bezárólag bérszínvonal tényleges alakulása az alábbi volt: 1977. 197b. I,- X.hó I. - X. hó Központ 33.22o.-Ft/fo 35.542.- Ft/fő lo? ,i Vidék 19.133.- " 22.846.- " 119,4 % Szövetk.átlag 28.22b.- " 31.0Ö1.- " llo,l >1 f—' . , A bérszínvonal alakulása a központi előírásokat és lehetőségeket jóval meghaladta, de az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték, mely loá-,7 / volt, indokolta a bérkiáramlást. A vidéki részleg béralakulása évenként erőteljesebb mint a központnál, melynek oka, hogy alacsonyabb bérszínvonalról indultak, és egyszerűbb munkát végeznek, valamint az eltelt három év, mióta a részleg beindult, nagyobb gyakorlatra tettek szert, ez úgy a mennyiségi, mint a minőségi munkájukon lemérhető. A munkaidő kihasználás kedvezően alakult, erre vonatkozóan ~ az egy munkásra eső' - egész napos kiesések' csökkenésé, valamint a ledolgozott napok számának emelkedése indokolják. Az egész napos hiányzások bázis-időszakhoz viszonyítva 85 3-kai csökkentek. A szövetkezet által engedélyezett egész napos hiányzások 59 Zo-ra csökkent, mely pozitívan értékelhető. A fentiek csökkenése javította a ledolgozott napok számának növekedését, /'~s igy a bázishoz viszonyítva ez a mutató I03 /ó-kai emelkedett. 3./ Érdekeltségi alapok. Az érdekeltségi alapok vizsgálatánál első helyen kell említést tenni a szövetkezeti nyereség alakulásáról. A szövetkezet az árbevételarányos nyereségét lo (u-ban tervezte megt a_ várható . nyereség 13 > lesz. A nagyobb nyereség elérését indokolja, hogy nőt a termelékenység és változott a termék-összetétel. A bázisidőszakhoz viszonyítva ellenben csökkenés mutatkozik, melyek az anyagár emelkedéssel indokolhatók, valamint olyan költségemelkedések, melyeket árainkban nem tudtunk vevőink felé érvényesíteni. A termelési költségek jelentősen emelkedtek, melyeket árainkban nem tudtunk érvényesíteni, még akkor sem, ha mérlegben kimutatott fel nem osztott költségekben 462 M/Ft az árképzésnél figyelembevehető költségek összege. Régi hagyományos termékeink, melyeket részben HM, részben olyan vállalatok felé gyártunk hosszú idő ótq, melyek költségvetésből gazdálkodnak, igy az áraink változtatására feléjük nincs lehetőségünk. m
