Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1977
r n c• / A tervszerű kádérmünka hátiba a munkaerő atabilix il U-áGua, el no;ar; a fiatal szalmánké sok és szaka mbc.ro le köré ben* A i vü-ucac. ka fej Isu ütésének továbbá, lehetőségei. Az Ikarus az utóbbi három évben a kidermuak í fc :] avuló irányzó. ;á.t.ak minősiti. A vállalat figyelemmel kiaéri a káder utánpótlás lehetőségét, különösen a fiatal szakmunkások én szakemberek körébe-a. Gazdasági vezetők beszélgetéseket folytatnak a fiatalokkal a a elvűrásokJsáí. ás továbbtanulási lehetőségekről* Ennek hatosára emelkedik a különböző továbbképzésen résztvevő fiatalok száma* Ez.-a fakorlát ösztönzőleg hat arra, hogy a fiatalok perspektívát lássanak maguk előtt és jövőjüket u vállalatnál megalapozottnak tekintsék* A kádermunka további fejlesztése érdekében a vállalat hosszú távú fejlesztési tervet készített, amelyet a területenként illetékes gazdasági és társadalmi vezetés is megtárgyalt, jóváhagyott* -A káderfej lesztési terv célja, hogy a jövőben belső erőből nevelje ki a vezetőket. Az EMG-ben a gyáregység és egyes főosztályok vezetői mellé a KISZ meghatározott időre fiatalokat delegál, akiknek módjuk van tanulmányozni a vezetési módöBsreko t* Ezen keresztül az egyes fiatalok vezetői készség#- felszínre jut és az alkalmasak számításba jöhetnek, a vezetői utánpótlás kiválasztásánál. A fiatal szakemberek megtartásának módszerei közé tartozik a beiskolázások támogatása. Az ElüG-oen általában 7oo~72o fő vesz részt különböző oktatásban. A Szövetkezetek esetében is érzékelhető tudatos törekvés a kádermunka színvonalának fejlesztésére. A vezetésben igyekeznek saját dolgozóik köi’éből kinevelni a káderutánpótlást* A szakképzetlen fiatalok be tanxtóttá, vagy szakmunkássá való átképzése a munkaerő megszerzésének és megtartásának egyik fontos tényezője. i d./ A kormányzati és helyi bérintézkedések hatása a fenti szakmai ágazatok lé tszámhelyzetére. A kerületi vállalatok és szövatkezetok általában optimális mértékben használták ki bérfejlesztési lehetőségeiket nem \ elsősorban munkaerőgazdálkodási célok érdekében. Az Ikarus 1973. I* 1-vel lepett azon néhány ncgyv illa la ú ,-whu, ahol kísérleti jelleggel bevezették a bértömeg'-gacdáljdo d;; u. A vál-. elet értékelése szerint az igy kialakított érdekeltségi íí-.u'í r ur ká-'verő hatással volt a létszám és túlóra gr.zdálkodárrti* e:.y . lókenysőg nagymértékű növekedését eredményezte. - vállal-'f alt. i. elmúlt három évben végrehajtott bérpolitikai im-heh.-dúc cl; ábo-. bán foglalhatók össze: 1373. •-bán a munkások és termelésirányi tok kormát'.:,-* .U tűi Hfatl. :;r': mértékű, béremelésére került sor, kiegészítve s-nját *tlrto.i: bérfej lesztéssel* Ez az intézkedés 3753 főt érintet'; é-> c Ör« - zer í - ;t bérfejlesztés mértéke 12,2 V> volt. Ebből a nzat::iiu:K;.'..-.-)lc l..» a termelésirányítók 9,5 #-oa mértékbon részesültek. 1973-ban a vállalat saját forrásból kiemelt bérié;; Ívz :c eben ;rc • sítette a takarító-, or~, portáé beosztásokat. 1973-ban a termelőa irányit-'i i munkakörben dolgozók'-.:-;. vorv.tkc-vr-loy u,:] premizálási rendszert vezettek be, mely saw lu>- <■- ■■-■■■ ■.< t.ax -. ,.u Ütemes termeléshez kötötték.
