Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.21.a/8)
1977
, ff*”**** | yfégSlr i ; JELENTÉS J a z ipari szövetkezetek 1977<* évi tervkészítéséről, illetve a terv időarányos végrehajtásáról# 1,/ Az 1977# évi terv előkészítése. A kerületben működő ipari szövetkezetek az V. ötéves tervet tekintették alapnak az 1977. évi tervszámok kialakításánál# A tervkészítés során felhasználták az 1976-os gazdasági óv tapasztalatait. A termelés és az értékesítés növekedési ütemének meghatározásánál mérlegelésre került a termékek iránti kereslet és a rendelkezésre álló termelési kapacitás. Szövetkezeteink tervező tevékenységében a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb szerepet kapott a piaci helyzet elemzés és a termékek gazdaságosságának vizsgálata. A piaci kapcsolatok kialakításánál kiemelhető a Nyerges I.SZ. tevékenysége, ahol határozott törekvések vannak a nyugati export mértékének növelésére. Szövetkezetink éltek a tervkészítésben biztosított önállósággal. A Ruházati I.SZ. 3«5oo eFt-al, a Nyerges I.SZ. l.ooo eFt-al csökkentette tervét az V. ötéves terv időarányos részéhez viszonyítva. Van példa a kockázatvállalásra is. A Fémöntő I.SZ, már a tervkészités során kapacitás-hiányt mutatott ki a 60.000 eFt-os termelési tervhez viszonyítva, számitva a tervezett vidéki telephely megszerzésére, tervmódositást nem hajtott végre# A tervek kialakításánál közreműködtek a párt- és társadalmi szervek képviselői. A pártszervezetek és a gazdasági vezetés közös programja a gazdasági tervek eredményes végrehajtására, minőségi változást jelent a pártszervezetek és a gazdasági vezetés ezirányu kapcsolatában. 2#/ Az 1977. éves terv első félévi végrehajtása, a./ TERMELÉS Az éves termelési terv időarányos részét csak a Ruházati I.SZ. teljesítette. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a Ruházati I.SZ, 7 %—os tervcsökkentést hajtott végre, az időarányos teljesítése pedig lol,8 %, akkor megállapítható, hogy az eredeti termelési tervét egy szövetkezet sem teljesítette. A termelés visszaesését szövetkezetenként más-más tényezők idézték elő. Az Építőipari Szövetkezetnél a termelés ütemtelensége, az építőipari számlázás ciklikussága es a létszámhiány# A ^yer^e?. Szövetkezet esetében a ledolgozott munkaidő, az egy órara eső.termelési érték csökkenése# A Fémöntő Ipari Szövetkezetben csökkent az egy munkásra eső ledolgozol! 'i'd'ŐT a telje"sllménybéres dolgozók átlagos teljesítmény-százaléka a kokilla öntödében 98 °/or volt, valamint a produktív létszám kényszerű átcsoportosítása rezsimunkára. A Ruházati Ipari Szövetkezet egy főre eső termelési értéke bázishoz viszonyulva 13,6.iS-Kál, a tervhez viszonyítva 4,4 %-lcal emelkedett, mely teljes egészében a termelékenység növekedéséből adódik. A fentiek alapján megállapítható, hogy a létszámhiány mellett szövetkezeteinkre jellemző a kieső idő arányának növekedése, a munka7 intenzitás csökke-náse .ás, ütemtelensége, mely együttesen a termelékenyseg visszaesései: íolezre elő.
