Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1982-03-12
, | íM'■■■ ~ ~ HlfcJIWHMtt, 1. sz. melléklet ! f í ~ I Néhány országos adat, a Társadulomtudományl Intézet kutatásai, valamint a pécsi Elméleti Konferencia előadásai alapján:- az értelmiségi kérdést születésétől fogva - történelmileg változva - a fogalmak kavalkádja kisérte: entellektuel, úri középosztály, szellemi dolgozó, menedzser, diplomás, megannyi tartalmában és szemléletében is ellentétes megnevezés. A marxista szerzők közt is vita folyik, hogy kit nevezhetünk értelmiséginek. /az utóbbi időben a Társadalmi Szemlében több cikk foglalkozott a témával./- az értelmiségi probléma a XX.sz.elején a Kelet és Közép-európai országok kapitalizálódásával jelent meg, meghatározott történelmi szituáció termékeként.- a szocialista forradalom, majd a szocializmus épitése éppen azokat az objektiv - származási, osztályhelyzetbeli - differenciáló tényezőket szüntette meg, amelyek a korábbi értelmiséget alapvetően tagolták.- 1949-ben a szellemi dolgozók létszáma 300 e. fő volt, 1980-ban másfél millió. A felsőfokú végzettségűek aránya az aktiv keresőkön belül 2 %-ról 8 %-ra nőtt. Ez a növekedési ütem élezte a kérdést: ki az értelmiségi a szellemi dolgozók közt, illetve hogy minden felsőfokú végzettségű értelmiségi-e. /pl. a sta- 1 tisztikai számbavétel a fizikai munkakörökben foglalkoztatott diplomásokat nem tekinti értelmiséginek./ E jelentős számszerű ^ bővülés a társadalom dolgozó osztályaiból történő nagyarányú értelmiségivé válás útján valósult meg.- az értelmiség szakmai struktúrája az elmúlt 35 évben gyökeresen megváltozott. A felszabadulás után az értelmiség 75 %-a humán értelmiség volt, mai arányuk 60 % alá esett. A leggyorsabban növekvő értelmiségi réteg a müszakiakké. E változás az értelmiségi réteg értékrendjében és magatartásában is megmutatkozik. A korszerűbb elemek erősödtek fel az értelmiségi közgondolkodásban a korábbi jogászi-papi gondolkodás elemeivel szemben.- A KSH háztartás statisztikája szerint az értelmiség az átlagosnál jobb helyzetben van, mégis eluralkodott nézet körükben, hogy nem érdemes értelmiséginek lenni. A rétegnél átlagosnak tekinthető "hátrány” tudata alakult ki, nem utolsó sorban az tó I ____ ____________,________
