Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.21.a/4)

1982-03-12

V. A vizsgálatba bevont értelmiségiek közérzete a csoportos beszél­getések tapasztalatai alapján. A beszélgetések résztvevői kedvezően fogadták, hogy egyáltalán foglalkozunk a témával. Jónak tartanák, ha a vállalatok gazda­sági és társadalmi vezetői megismernék véleményüket, mivel egyéb formában erre - az idősebb korosztály szerint - úgysem került még soha sor. A beszélgetések 2-2,5 órát tartottak, a résztvevők őszintén, időnként szenvedélyesen mondták el véleményüket. A főbb kérdések, ami körül a vita folyt / a résztvevők megfo­galmazásait idézve/:- Ritka megjegyzésként, de elhangzott, hogy "indiszkrétek a kérdések, rá lehet ismerni a válaszadókra".-"Ördögi kör alakult ki: csökkent a műszaki értelmiségi pályák presztízse, kevés a jelentkező a műszaki egyetemekre, csökken a hallgatók színvonala, és a képzés ehhez alkalmazkodik. A- ránytálén a képzési ráfordítás és a tudás hasznosulása mind az , egyén, mind a társadalom részéről /a képzés óraráforditása 1,5-2-szerese a többi egyetemnek, a végzett szakember munká­ja, megbecsülése kevesebb a szakmunkásokénál/V-"Ez a folyamat a gyakorlatban folytatódik. Mivel csak a bi­zonyítványt és a beosztást lehet megfizetni, a tudás háttér­be szorul,a munkahelyek örülnek, ha egyáltalán jön egy mérnök. Követelménytámasztásról a jelenlegi kereseti viszonyok mellett nincs szó /ezt kezdő mérnök és osztályvezető egyaránt elmond­ta/".- Egy sor gondot éreznek az oktatási rendszerben elsősorban a műszaki pályákra képesítő intézmények működésében. Atechnikus­képzés megszűntével egyre csökken az értelmiség segédcsapatának létszáma, elsősorban az üzemmérnöki szerepkör csúszik el a technikusi feladatok felé. Konstruktőrök részére semmiféle to­vábbképzési forma nem létezik, ugyanez a helyzet az EMG-ben az elektronikai területen dolgozó villamosmérnököknél is, 3L,-14-

Next

/
Thumbnails
Contents