Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1979-01-31
. n ; f J i fi- 8 -gazdálkodási. ás ösztönzési rendszerét, gyáregységeiből létrehozta az u.n. tervcimzettek.körét és a vállalaton belüli anyagi ösztönzést ehhez igazította. így annak ellenére, hogy a vállalat az állami költségvetés felé bérszinvonal szabályozás előirásai szerint számolt el a tervcimzettek, a munkások vonatkozásában önálló bártömeggazdálkodást folytattak. Ennek eredményeképpen már az 1972, évben vállalaton belül megszűnt az úgynevezett létszám-éhség és eredményeket értünk el a tulóragaadálkodás területén is. így a megtett intézkedések kedvezően befolyásolták a vállalat termelékenység-növelő törekvéseit, és az 1973• évtől kezdődően a többlettermelésünket alapvetően termelékenység fokozásával fedeztük, A kisérleti bértömeggaz’álkodás bevezetésekor továbbfejlesztettük belső érdekeltsági rendszerünket, A vállalatra érvényes bértömegszabályozás lo5 %-os bérszinvonal korlátozó hatását, valamint az , anyagmentes termelési érték bértömegszabályozó szerepét nem bontottuk le a vállalaton belüli tervcimzettek felé, A tervcimzetti bértömeggazdálkodás középpontjába a tulórafelhasználás minimálisra csökkentesét irányoztuk elő. Kisebb módosításoktól eltekintve belső érdekeltségi rendszerünk 1978-ig változatlan formában működött tovább. Belső gazdálkodásunkat a bértömeggazdálkodás során az un. rétegpolitikai intézkedések sorozata jellemezte, amelyeket egyrészt a népgazdasági szintű határozatok, másrészt a végzett felmérések ág elemzések során felmerült aránytalanságok figyelembevételével hajtottunk végre. Intézkedéseink a következő rétegeket érintették:- fizikai dolgozók,- termelésirányítók, női dolgozók- ifjúság, ezen belül a kezdő szakemberek /mérnökök, közgazdászok/, valamint a kezdő szakmunkások, | fiö | _____ ___________________________________ ________________________________ I
