Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1966-08-10
r n 5- 6 -érteni, hogy a harcokban megedződött, az imperialistáktól saenve- . dett ország párttagjai, vezetői hogyan jutottak odáig, hogy a'Szovjetuniót jobban gyalázzák, mint azt imperialista tábort. Nagy elítélik a kinai vezetőket azárt, hogy nem segítenek a vietnami népnek igazságos harcában. Még mindig nagy az igény arra, hogy adjunk részletesebb, mélyebb tájékoztatást azokról az okokról, amelyek a kinai vezetőket és a pártot idáig vitték. Az Időszerű Kérdések tanfolyamán leginkább, de más oktatási formákon is sokat vitatkoznak a "munkásosztály vezető szerepéről". Sok szó esett arról - mág a propagandisták körében is - hogy a párt vezető szerepe, tekintélye, a pártfegyelem csökkent az utóbbi időben. Ezt bizonyítják mág a funkcionáriusok közűi is többen azzal, hogy a tagság elég passzív, sokat kell harcolni azért, hogy a különböző rendezvényeken részt vegyenek és ott véleményt mondjanak a végzett munkáról* Sokan vetik fel ; vezető szerep csökkenésének kérdésénél, hogy a kulturális területen dolgozd /különösen irók, művészek/ viselkedése, munkája nem minden esetben szolgálja a dolgozd nép érdekét. Ma is sokan hangoztatják /elsősorban idősebb, vagy sértett elvtársak/ hogy miért nem vagyunk erájesebbek, hogy miért nem "csapunk oda" mint 1945 után, .... ha valaki nem úgy cselekszik, ahogy az nékünk tetszik. Miért adunk "nagy lovat" a pártonkivüliek alá, lám azért mernek most úgy ugrálni. A párt vezető szerepét a többszöri magyarázás után is azon keresztül mérik le. hogy az adott területen mennyi azoknak a párttagoknak a ^ száma, akik funkcióban vannak, vagyis milyen pozíciókat töltenek be, A munkásosztály vezető szerepét is úgy mérik le, hogy mennyien vesznek részt a vezetésben. Mondogatják ma is, hogy azelőtt ha a munkás jól dolgozott, rögtön kiemelték, ma kevésbé van ez igy. A szövetségi politikát nem elviT hanem gyakorlati oldaláról nézik elsősorban. Különösen hajlamosak a parasztságot ma is a piaci kapcsolatokon, vagy egyéb intézkedéseken keresztül értékelni, Pl. az ár- ás bár intézkedéseknél tartják magukat olyan vélemények, hogy a parasztok látják ennek hasznát, mert számukra ez nagyobb kedvezményt biztosit. Miért csak a munkásoké a kötelesség 20 óv után is? A népgazdaság helyzete, fejlődése, feladata tekintetében a gazdasági irányitás javítását helyesnek, időszerűnek tartják, de sokszor találkozni tűreÍmetlensággo1„ Pl« a Párt és Kormány vezetői már régebben látták, hogy e téren tenni kell valamit, miért nem cselekedtünk korábban? Vannak olyanok is, akik rövidebb időt képzelnének el a végrehajtásra, vagy olyanok, akik azt mondják, hogy ez az intézkedés mindent meg fog oldani egy egész életre. Vannak akik azt mondják, hogy losz-o elég erőnk arra, hogy megoldjuk a kitűzött feladatokat? E sokféle vélemény oka, hogy nem ismerik elég mélyen a sokoldalú gazdasági helyzetet. Nem látják, hogy a fejlődés a szocialista országokban is bonyolult ás ellentmondásos. Hajlamosak a hallgatók a népgazdaság helyzetének megítélésénél a saját területükön lévő problémákból általánosítani. A f)-J------i -----
