Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1964-12-09
! 4. ! Termé. zetessen ezek kozott eleső helyen áll a fizetősüknek rendezésének ké rdé se. kifogásolják, hogy a pedagógus Szt.-nek minősen pénzügyi politikája. XIXJ& Illetve nem dolgozta ki meg azt a fizetési és juttatási tervet, melyet ahban az esetben, ha a Kormányunk módot talál rá és megvalósítható milyen formában véli megvalósítani. A mostani fizetések módszere ellen több kifogásuk van, és szretnék ha a Szt. kidolgozna egy javaslatot, amit a tagság megvitatna és javaslatokat tehetne. Kifogásolják aut, hogy pl. egy idős tanár korpótlékkal felmehet 2300 Ft. fizetésre / ami ellen kifogásuk nincs/ de egy fiatalabb tanár pármilyen jó pedagógus is, ezt fizetősben meg sem közelítheti. Egyenlő munkáért egyenlő bér elvét ez szerintük nem fedi. Kifogásolják, hogy áruig egy tanárnak 20 Ft. körüli órabére van a köte-^ lező órák számához viszonyítva* addig a helyetesitésért, ami tulajdonkép"'"Npen túlmunka, nemhogy többet kapnának, hanem kevesebbet. Általában 8-12 Ft.-ot. Nem kivánjuk sorolni tovább a kifogásokat a fizetésekkel kapcsolatban, de a tanárok valószinüleg sok j; javaslatot tudnának adni. Sok tanárnak problémája a lakáshelyzet, 1 zen a területen nemcsak azt kifogásolják, hogy kevés lakást kapnak, hanem azt Í3, hogyha kapnak az a munkahelyüktől olyan távol esik, hogy naponta 3-5 órát Veszítenek el a közlekedéssel. Pl- XVI kerületi tanár Lőrincen kapott lakást. a lakáskórdésük enyhítésére szeretnék, ha a Tanács juttatna arésziikre megfelelő telket, amelyen akár szövetkezeti akár kislakásépitést tudnának szervezni. Méltánytalannak találják azt, hogy egyes távol lakó tanárokat nem helye^ zik lakásukhoz közelebb eső Iskolába. Van e,,y tanár a kerületben aki Érdről jár be tanítani. Üdültetési beutalókat sem közmegelégedésre sem igatságossan elosztani nem lehet, mivel a beutalók szrlma a létszámukhoz viszonyítva oly csekély, hogy ezt képtelenség igazságossal! elosztani. Ez azonban egyrészt abból is adódik, hogy a pedagógusok túlnyomó része igényli az üdültetést, azonkívül ók csak a nyári hónapokban kapnak szabadságot és csak okkor tudnak menni üdülni. Panaszok hangzanak el a pedagógusok részéről azirányban i3, hogy a gyermek* keiket nemigen tudják az óvodákban vagy a napközikben. Allitólag /legalább is ők igy mondják/ az .ilyen helyken az ő kérésüket nem kezelik méltányosán Homályos és tisztázatlan a nevelő körében a Szt. feladatai és funkciói. Ebben elsősorban a központi szerveket terheld a mulasztás. A nevelők elismerik a helyi / iskolai, kerületi/ funkcionáriusok igyekezetét, jószándékát, nemes erófesztéseit. Az egész szervezet értelme azonban nem világos. A "mozgósítás' az i3kolaügy feladatainak végrehajtására nem tesz szükségessé ilyen szervezetet. A pedagógus közvélemény képviseletét pedig nem látja ela Szt., illetve nincs ennek elég látszata. Pl. az iskolaüggyel kap* G3olatban elhangzó kritikák nem jutnak kifejezésre az illetékes felsőbb Szt-i fórumokon, a Szt-i sajtóban stb. •;a __________^_______________h5_________________ ■pmiBMwi. 4NUMBMME,