Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1963-02-20
^ aurrntii 1 í . I I - 4 -Általában az erkölcs lényegét nem ismerték. E kérdést leszűkítették az emberek egymáshoz való viszonyára, nők és férfiak kapcsolatára. A hallgatók többsége nagy érdeklődéssel fogott az anyag tanulmányozásához és véleményünk szerint az anyag megvitatása során a hallgatók ismereteit e téren ..ikerült szélesíteni. Általában megértették az erkölcs, illetve a .kommunista erkölcs lényegét, tartalmát. Az elhangzott vitákból megállapítható, hogy a hallgatók értik, hogy a kommunista erkölcs nem papirra lefektetett dogma,hanem a szocialista ember cselekvésének mozgatója* A hallgatók felé nem léptünk | fel olyan igénnyel, hv-gy a kommunista erkölcs elvi kérdéseit minden vonatkozásban megbeszéljük, mivel alsófoku oktatási formáról van szó* Célunk az volt, hogy ne elvont elvi tételeken vitatkozzanak, hanem a kommunista erkölcs legfontosabb elvi-gyakorlati kérdéseit megértsék, hogy a saját területükön jelentkező pozitiv, negativ tapasztalatokat helyesen értelmezzék. Továbbá a kommunista erkö"cs magasabbrendüságét bebizonyitani különböző nézetek szembeállításán keresztül. Az anyagot három foglalkozáson dolgoztuk fel a hallgatókkal, ugyanazon kérdések alapján, mint a propagandista konferencián. A módszer hasonló v*lt, a többi szemináriumhoz. A témát egy rövid bevezető előadás előzte meg, majd a következő foglalkozáson az előre megadott kérdésekre készültek fel a hallgatók. A szemináriumok ellenőrzéseinek tapasztalatai:azt mutatják, hogy az anyag iránt nagyobb volt az érdeklődés, mint a korábbi anyagoknál, a kiadott irodalmat, illetve brossurát még sem tanulmányozták át megfelelően. Főleg a propagandista vitainditó előadására támaszkodtak ás a gyakorlati kérdésekhez kapcsolódtak. Általános tapasztalat az, hogy a kiadott fő kérdéseket konferencia vezetők nem tudták követni, mivel a hallgatók döntő többsége álta• Iában a munkaerkölcs kérdéséről vitatkozott. Ezen belül elmondották, hogy különösen az ellenforradalom óta mennyire megváltozott az emberek munkához való viszonya, ezt bizonyltja a szocialista brigádok megalakulása is. Elmondották, hogy a szocialista brigádok r, kommunista embertípus kialakításához nagyon sok segítséget ad. A munkához való viszony kérdésében igen megoszló vélemények alakultak ki* Egyesek szerint a munkafegyelem területén már rend van. Mások elmondták, | (’ I
