Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.21.a/4)

1963-02-20

i.........T|

— 2 —

Általános tapasztalatunk az, hogy a konferenciákon való megjelenés . sokkal gyengébb, mint az előadásokon való részvétel. így volt ez a VIII. kongresszus anyaga előkészítőjén is, amikor az első témából tartott konferencián a propagandisták 50$-a sem jelent meg. Ezért

* ----------5Sawrr"»i ■■■■■■■■ ..............——— pótkonferenciát kellett szervezni ás még igy is voltak elvtársak, akik távolmaradtak a konferenciáról.

A kerületi Pártbizottság, valamint az üzemi Pártbizottságok pártszervezetek ebben a kérdésben nem következetesek, indokolt esetben =s a felelősségrevonást nem teszik meg.Nem tapasztalunk fejlődést a

tanulmányi fegyelem terén, amely lemérhető a propagandisták hiányos-----------MM ‘ ■■ ---------------------------------- ■

felkészülésében, a konferenciákon nem megfelelő aktivitásban.

A '‘Kommunista erkölcs11 c. téma ilyen szintű megvitatása a propagandisták számára is újszerű volt, korábban ebből nem vezettek foglalkozást, ezért alaposabb felkészülésre volt szükség az an ag jó megértéséhez.

A propagandista konferenciák tapasztalata:

Az anyago három fő kérdés alapján vitattuk meg;

I. a./ Az erkölcs, mint társadalmi termék, b./ Az erkölcs társadalmi szerepe.

II. a./ A kommunista erkölcs magasabbrendüsége,

b./ a társadalmi és egyéni érdek összhangja a szeoializmusban.

III. a./ Munkaerkölcs a szocializmusban.

b./ Az erkölcsi nevelés módszereinek néhány kérdése,

A propagandisták egy része jól felkészült a foglalkozásra ée aktivan részt vett a vitában. Többségük passziv volt, illetve inkább a gyakorlati kérdésekhez kapcsolódott. A kellő felkészülés hiánya miatt, az anyagot nem lehetett olyan színvonalon megvitatni, amilyent az anyag megkívánt volna. Lényeges elvi kérdéseket leegyszerűsítettek, pl. az erkölcs fogalmát leszűkítették egyes emberek egymáshoz való viszanyára. A vitában tisztázódott, hogy az erkölcs & társadalmi tudat egyik formája, de nemcsak tudatforma, hanem gyakorlati vi-.11 " -------—------ ■ " ' .....-..........■....1 ------------BM—-J