Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1962-02-24
r ~i- 7 -Pozitív jelenségként értékelhető, hogy a leendő tagjelölteket nevelik, megbízzák feladatokkal ás igy a felvételeknél magasabb követelményeket állíthatnak eléjük, A gyári pártbizottság munkastílusa hibás a tömegszervezetek irányításában, nem látják a pár Virányitás helyes módjait, a Pártbizottság csak , a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákra nézve hozhat határozatot, j A gyári párt ás tömegszervezeti kapcsolatokat elsősorban a személyi kapcsolatok ás a hibás munkamódszerek jellemzik. Nagyobb gondot kell fordítani a pártbizottság ás á választott tömegszervezeti vezető testületek helyes együttműködésére. Megállapított tény, hogy szervezetileg meg vannak a lehetőségek a pártalapszervezetek és a velük egy s,zin- \ ten működő tömegszervezetek együttműködésére. A szakszervezeti szervezettség 94 ■a, tagdíjfizetési morál 97 $>-os, a KISZ tagság létszáma 876 fő, ebből 182 fő ipari tanuló. A Szakszervezeti Bizottság munkája elsősorban a munkaversény és a munkavédelem szervezése terén mutat fejlődést. Ugyanakkor hiányzik a ^megfelelő politikai felvilágosítás. A mühelybizottságok segítik a szocialista munkabrigádok kialakulását, 1961. végén az összes brigádok száma: 284, 2859 fővel. Ezen belül a szocialista cimárt küzdő brigádok száma: 128, 1319 fővel. Eddig 39 brigád 422 fővel nyerte el a szocialista brigád címet. Ezek közül egyesek már több alkalommal is megszerezték ezt a megtisztelő címet, , Pozitív vonása a szocialista brigádmozgalomnak az a hét szocialista brigád, melynek tagjai az ifjúság köréből valók, akiknek nagy része KISZ tag, a gyári szakszervezeti Bizottság szervező munkája a műhelybizottságokkal kapcsolatosan hiányos. xNem érvényesül náluk a kollektív •vezetés. Önállóságukat a szakszervezeti bizottsági tagok véleménye szerint gátolja az, hogy a szakszervezeti Bizottság olyan kérdésekben sem dönthet egyedül, amely kimondottan az ő hatáskörébe tartozna. Ezzel • kapcsolatban nem csupán a gyári szakszervezet titkárában keresendő a hiba, hanem a Párt yégrehajtóbizottság munkájában is. A titkár, aki ^észt vesz^a Párt VB-n ás az igazgatói tanőcsi üléseken, nem tájékozj catja kellő káppen a szakszervezeti bizottság tagjait a tennivalókról. I A szakszervezeti bizottsági üléseken helytelenül, de nem minden alap f nélkül hivatkoznak a Párt VB ás elsősorban Baranyai elvtárs utasításaira, amelyek felett nincs is értelme vitát indítani. Ez a magatartás a Szakszerveieti Bizottság önállótlanságára mutat. Sok szakszervezeti funkcionárius elmondotta, hogy többször nem veszik figyelembe javaslataikat bár-emelésnél, jutalmazásnál ás a kiváló dolgozó cim odaítélésénél. Egyes gazdasági vezetők egyszerűen nem is igénylik a szakszervezeti aktívák ilyen értelmű segítségét. Bár van fejlődés bizonyos területeken az üzemi demokrácia kialakulásában, tartalmában azonban még van nagyon sok tennivaló, jónak értékelhető a termelési tanácskozások, amelyeken a legkülönbözőbb területek képviselői megjelennek és azonn. li választ adnak a felmerülő problémákra, az üzemi tanács működése ugyanakkor nagyon formális,(ellenforradalmi munkástanács utódjának tekintik. t— f u Jl
