Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.21.a/4)

1962-02-24

f • 1 családi házat, a vállalati OTP fióknál a dolgozóknak 1 millió 200 ezer Ft. bankbetétje van. Ez a betét állomány, mintegy 200 ezer forinttal növekszik évente, órabér problémákról beszélnek, de ez inkább bérfeszültség formájában jelentkezik. Elmondták, hogy a jövedelemből aránylag nagy részt kell élelmezési költ­ségre fordítani, több élelmiszer cikk árát magasnak találják. Helyeslik a dolgozók a normák karbantartását, de annak módsze­rein változtatni kell. Gyakran ott vesznek el időt, ahonnan nem kellene, de ugyanakkor másutt lazán hagyják a normákat. Ha job­ban ismernék az illetékesek az életet, a gyakorlatot, a munka­­padok problémáit, ilyen visszatetsző dolgok nem fordulnának elő. Ismerik a dolgozok az 1962-es év követelményeit, s tudják, hogy a tavalyinál 15 lfirkai kell többet termelniük. Mivel azonban a műszaki fejlesztés egyes területeken nem áll arányban a terv növekedéssel, úgy látják, hogy a követelményeknek csak a normák indokolatlan megszorításával tehetnek eleget. A takarékosság a "jó gazda" elvét is sok esetben megsértik, a meggondolatlan gépvásárlások, beruházások a nép vagyonát indo­kolatlanul apasztják. Pl. egy 2 millió értékű gépparknak /he­gesztőgépek/ csak az egyharmadát használják, vagy a szovjetunió­ból beszerzett milliós értékű szerszámgép használhatatlan az üzem gyártásában, az egyik üzemrészben éjszaka 100 db. 1000 wattos égő világit néhány ember részére, a hűtős üzem kótmüsza­­kos működtetése feleslegessé tehetné a hódmezővásárhelyi üzem nagy beruházásait. A családipótlék rendezése a nagycsaládosoknál könnyítést je­lent, segít helyzetükön, de sok esetben nem tudják megközelí­teni a kiscsaládosok életszínvonalát. Megemlítik, hogy a nagy­­családosok nem bírják a külön költségeket a családi pótlékből fedezni. Jelentkezett az a probléma, hogy a gyerekek iskolába járása során gyakran előfordulnak olyan közös iskolai rendez­vények, kirándulások, amelyeknek esetenként nem csekély költ­ségeit a szülőknek kell fedezni, az ilyen költségek fedezése nehézségeket okoz a szülőknek, ez azért bosszantó, mert a gye­rekeknek rendkívül rosszul esik az, hogy anyagi okokból nem ve­hetnek részt a közösséggel együtt a kirándulásokon, az elmara­dás a tanulmányi térre is visszahat, mert a kirándulások élmény­­anyagából rendszerint dolgozatokat iratnak. AZ üzem nehézipari adottsága miatt nem minden munkahelyen tud nőket alkalmazni, a kárpitos üzemben nagyobb számban vannak nő­dolgozók és a munkában való helytállásuk minden elismerést meg­érdemel. a gyár vezetése igyekszik a nőknek a legmegfelelőbb munkahelyeket kiválasztani. Éppen a helyi körülmények miatt az üzemi adottságokat figyelembe véve még azt is meg kell állapí­tani, hogy pl. 1960-ban a nődolgozók keresete 16 $-kal maradt el a férfi munkavállalók átlag keresetétől. Ennek elsősorban az az oka, hogy a nők közül viszonylag kevés a szakmunkás. Al* kalmazotti állomány csoportban a nők átlag keresete 1960-ban 34 $^kal volt alacsonyabb a vállalati átlagnál,amit csak az ma­magyaráz, hogy a nők átlagos iskolai végzettsége mind műszaki, mind adminisztratív állomány csoportban elmarad a férfiakétól. Az adott lehetőségeken belül vezető beosztásban is vannak nő dolgozók, pl, motoros-üzemvezető és több csoportvezető, de a gyár vezetőségének az az álláspontja, hogy ezen a téren vannak tennivalók. j. _____________________________________________________5±_____________________________

Next

/
Thumbnails
Contents