Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/4)

1961-11-01

r n, - 14 -mélyíteni, az ösztönzéshez tartozik meg, ami nem független a munkaversenytől, a szakma kiváló dolgozo jelvény es okle­vél odaítélésé. Általában az a tapasztalat, hogy néhány ki­vételtől eltekintve a termelésben ténylegesen kivált dolgo­zok kapjak meg az oklevelet, vagy jelvényt es a hozza jaro összeget, ez is az a forma, ami ösztönzi a brigádon belül az egyént, vagy a dolgozot. Ez véleményem szerint nagy hatással van függetlenül attól, hogy ezen a téren is vannak hibák. A szakszervezet költségvetésében szerepel olyan tétel, hogy a kiváló dolgozókat jutalom üdülésben részesítheti, vagy eppen gyermekeit, csaladjai visszük el üdülni. A szocialista munka­verseny ösztönző ereje arra kell hogy törekedjen, hogy az a­­nyagi érdekeltség mellett az erkölcsi érdekeltség legyen a fo irányelv. Hirth elvtárs:Az anyag első megállapításával egyetértek, hogy az első időszakban volt nálunk fejlődés a termeles irányítása es ellenőre sete terén. Azonban bizonyos vonatkozásban ma mar ez nem kiele­­gitő. Alikor arról beszelünk, hogy mint több, jobb es eredmé­nyesebb munkát keli végezni, akkor ebben a munkában is minőségi változásnak kell bekövetkezni. Egyetértek Szabadi elvtárs áltál felvetett minden egyes ponttal. Az eredményeink mellett szeret­nek néhány kérdést felvetni. Az anyag ugyan nem beszel róla, de nem maradhat ki a nők szerepe es helyzete az iparban. A hók foglalkoztatósa ebben az iparagban nem egy kis jelentőségű mun­ka. Ebben is van pozitívum, de van egy csomo negatívum is. a pozitívum mellett azt kell elmondani, hogy nagy aitalanossógban a gyárban levő dolgozo nők politikailag is es szakmailag is meg­értik feladatukat es el is látják. Vannak azonban olyan irányza­tok, hogy csak bekerüljenek a gyárba, mindegy hogy minek es utá­na könnyebb munkalehetőséget biztosítsanak maguknak. E téren a mi agitácios munkánk egy kicsit alábbhagy, a part es társadalmi szervek foglalkozása nem kieiegitő. A dolgozo nők körében akad­nak olyanok, akik kiváló teljesitőkepességgel rendelkeznek. Egyéni es társadalmi erdek szerepe. Véleményem szerint ezen a rv téren leptünk elure, de meg nem kielégítő. Bizonyos kérdésekben meg a vezetőknél is vannak olyan problémák, hogy a gyári érdek ss a gyár termelési mutatóinak el­érése érdekében félretett elvi és gyakorlati alapot, ez nem egyeztethető össze a népgazdasági érdekkel es néha ezen. a térén is folynak viták. Erre szeretnek példát elmondani: A hutőkocsik gyártásánál azt mondtuk, hogy azok egy szériában való legyártása gazdaságos. Ez igaz es itt van egy ellentmondás. A népgazdasági kihatás szempontjából azonban nem mindegy, hogy a termek lefu­tott ugyan, de a vevő később viszi el es addig kint all a rep­téren. Legyártjuk ugyan egy ütemben, de ugyanakkor atadás előtt újból kezbe kell venni részben pedig elveszünk a népgazdaságtól értékes anyagokat. Ez csak egyik része, a másik része az, hogy tényleg az egyén erdeke a társadalmi erdekkel nem mindig azonos, es az itt kifejtett tevékenység sem megfelelő, a munkás azt mondja: egyéni érdekem, hogy megkeressem a pénzem, de nem törő­dik a népgazdasági érdekkel. Ebben a kérdésben nem tudunk még olyan tevékenységet kifejteni, egyes alapszervezetek területen, hogy a dolgozok ne csak sajat egyéni érdeküket nézzék. Ennek vannak szubjektív es objektív részei. Előfordul, hogy a dol­gozóknak nincs is objektive megadva a lehetőség, hogy a népgaz­dasági érdekre vigyázni tudjon, a dolgozok el akarnak sok eset­ben bizonyos $-ot érni es ugyanakkor nagyon sok érték vész el. 45 I mm^ j

Next

/
Thumbnails
Contents