Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1959-04-15
- 7 akik műszaki osztályokra kerültek, alkalmazkodtak az ottani légkörhöz, próbálnak.,ezekkel foglalkozni, igyekeznek maguk mellé állítani, meg kell mondani nagyon nehéz. Ezek már úgy indultak lo évvel ezelőtt, hogy őket a politika nem érdekli, az* egyetemet elvégezték egzisztenciájukat megteremtették és nem hajlandók áldozatokat hozni. 1948-ban amikor az ÜB.-n kaesztül ment a toborzás a kommunisták közül egy-két ember ment iskolára, mert az Ikarusban erős jobboldali szervezet volt, s azok kerültek az iskolára, ezek ma is ott vannak az Ikarusban. Tanuló oktatóknak olyanok kellenek akik nemcsak politikailag megbizhatóak, hanem szakmailag is jók legyenek, ritkán találkozik e kettő, a fizetés sem valami jó, inkább olyan dolgozók jelentkeznek akik elfáradtak a munkában, esetleg nyugdijukhoz még kell egy kis idő, nehéz ma a fiatalokkal foglalkozni, nincsenek meg a régi fegyelmez' eszközök, ma csak nevelési eszközzel tudnak hatni, ehhez pedagógusnak kellene lenni, és érzésüknek is kell lenni. Ezen a helyzeten úgy lehetne javítani, ha magasabb fizetést adnának és igy jobban érdeklődn/ének ezen beosztás iránt igy tudnának válogatni, most azokat kénytelenek elfogadni akik jelentkeznek. A fiatal mérnökök fizetése rendszerint a szakmunkás fizetés alsó határát jelenti, ami idővel emelkedik, 1-2 év múlva eléri a jó szakmunkás keresetét és utána a további munkája után kapja a fizetést. Probléma az, hogy a szerkesztésben alacsonyabb fizetést tudnak megállapítani ha van is üzemi gyakorlat, mint egy átlag szakmunkásnak, ezért előfordul, hogy inkább fizikai munkán dolgoznak, mint valamelyik műszaki osztályon. A társadalmi tulajdon védelmével a VB. többször is foglalkozott, de külön napirendként nem volt, mint a társadalmi tulajdon védelme, de amikor a tervet, vagy gazdasági munkát tárgyalták ezek a kérdések mindig napirenden voltak, az ÜB. is kapott olyan feladatot, hogy a társadalmi tulajdon védelmével hogyan foglalkozzon. Üzemi tanácsülésen is napirenden volt ez a kérdés. Különböző üléseken is állandó napirenden lévő kérdések ezek. A dolgozók elit'lik azokat, akik a társadalmi tulajdont gondatlanul kezelik, a vállalat eredményei is mutatják, hogy ezzel a kérdéssel megfelelően foglalkoztak. felvonulásokra, rendezvényekre inkább az értelmiségi munkakörben dolgozók mennek el nagyobb számmal, a fizikai dolgozók nem függnek nincs olyan kényszer, hogy ők megmutassák vezetőiknek hogy ott voltak. A többi rendezvényeken, termelési tanácskozáson, szakszervezeti taggyűlésen, röpgyüléseken amelyek decentralizálva voltak ott jó a megjelenés, a termelési tanácskozáson 7o-8o ‘X-os volt a részvétel. Mit tesznek: erre nem tud válaszolni anélkül hogy a pártmunkáról ne beszéljen, mert ehhez kapcsolódik. Igyekeznek a fizikai dolgozókat maguk mellé állítani, sorakoztatni. Ez a jelenség nem Ikarusi jelenség, ezt mindenki tudja. A fizikai dolgozók között a politikai hangulat sokat javult, a párt befolyása növekedett, a politikai hangulat jó, ennek egyik oka hogy a nyereségrészesedés jó volt, abból hogy nem jönnek el a rendezvényekre nem kell arra következtetni, hogy aki nem jön el az nem támogat minket. Sok a vidéki dolgozó akik sietnek haza. Az anyagban lévő megállapitás a helyi TIT-re vonatkozik, amelynek minden üzemben külön alapsz :rve van, az Ikarusi alapszervvel foglalkoznak itt. □
