Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.21.a/4)
1958-08-21
|r TT I méhyttzni és a kommunista aktívák összehívását is. A frakció müko-I dégének jelentőségét nem kell külön hangsúlyozni* Ezzel a nagyaze-I rü tényezővel nemcsak a kerületi szakszervezeti bizottságok nem I éltek, hanem ez általános a szakszervezetek vonalán# Egyes határozatok végrehajtása előtt, vagy egy-egy komolyabb feladat előtt nem hivták össze az aktívákat# A pártvezetőségeknek arra kell törekedniük, hogy a frakció erejét kihasználják, és előbbre vigyék a szak- I ©zervezet ügyét.. Nem tudunk kellő propagandát kifejteni a munka-I versenybe való mozgósításra* Sok esetben felvetik a dolgozók, hogy I mit ad a szakszervezet, és mi nem tudunk rá megfelelő választ ad-I ni. A munkaverseny nyilvánossága sem kielégítő* Kern használják ki a termelési tanácskozások nevelési nyilvánossági és ezek a problé- I mák, amelyeket meg kell oldani, a pártszervezet segítségével kell, hogy történjen ek * I A szakszervezeti funkcionáriusok politikai képzettségét nagyban I elős'.githeti a pártszervezet azzal, hogy bevonja őket a pártokta-I tásba. he sokat segíthet a bizalmiak oktatása is* Az autóalkat-I részben pl. előfordult, hogy egy szakszervezeti bizalmi azért mondott le, mert m<. gtudta, hogy értekezletet is kel] tartaniAmi azt jelenti, hogy egy-egy kérdésben nem meri vagy nem tud kiállni. I A jutalmazás kérdésével foglalkozik. Helyes lenne, ha a pártszervezetek és a kerületi pártbizottság felfigyelne ezekre a kérdések- j re, mert igen sok az egyenlősdi. Igaz, hogy a SZOT jutalmazásra I vonatkozó^határozatát nem igen ismerik az alapszervezetek. I Üzemi tanácsok kérdése. írásos anyagot kellene, kiadni, amit a mü-L helybizottságok megtárgyalnak, és csak azután kerül üzemi tanács I ülé3 elé. Az üzemi tanácstagok nagy része nincs tisztában igen sok I gazdasági alapfogalommal. Ennek javítása érdekében tájékoztatót adunk ki részükre, hogy az ülések ne csak fejbólint&ato ülések le- V gyenek* Ebben is komoly segítséget adhat a pártszervezet. I Nálunk nak javulás van a pártellenőrzés és pártirányitás terüle-I tén. Elsősorban önállóbb lett a szakszervezeti bizottság és a párt-I vezetőség is bátrabban meri a feladatokat rábizni a szakszervezeti I bizottságra. A tagdíjfizetéssel és a szervezettség kérdésével, fog— I lalkozik. Sok esetben nem tuduhk következtetni abból, hogy nő a szervezettség, vagy emelkedik a tagdíjfizetés, ennek a politikai hátterét nem nézzük meg. Ami örvendetes, arányosan nő a szervezettség emelkedésével a tagdíjfizetés. Ez azonban nemmigy áll a VI. autójavítónál, ami tagdíjcsökkenést jelent. Nem nézzük meg, hogy kit veszünk fel szakszervezeti tagnak, és nem merjük megmondani, hogy egy-egy dolgozó valamilyen viselt dolga miatt nem lehet tagja a. szakszervezetnek. A szakszervezet és a KI3z kapcsolata jó utón halad. Szűcs elvtárs: A szakszervezet munkája annyira szétágazó, ami egyetlen más társadalmi szervezetben sincs meg. Szükséges, hogy a szakszervezeti aktívák, de különösen a pártszervezetek tagjai megismerjék a szakszervezeti munkát. Ha ez meg lenne, akkor sok apróbb ügyből nem lenne beavatkozás. Sok esetben beavatkozásnak veszik azt is, ha a pártszervezet véleményt mond az egyes szervek, igy a szakszervezet munkájáról is. Ez azonban nem beavatkozás. Eléggé ismeri a szakszervezeti munkát. Jok esetben azért van beavatkozás, mert nem látják az elvtársak tisztán a feladatokat. Úgy látja, hogy komoly elvi e1lentétek nincsenek, a párt ás szakszervezet között. Felmerült azonban néhány kérdés, igy elsősorban a jutalmazás kérdése. ______________________9________________________
