Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.21.a/3)

1986-09-15

8 Az Épitőipari Szövetkezet szakcsoportjánál ez az érték 36o-48o óra/fő/év között változik. A Ruházati Szövetkeze­ti GM-ben 3o óra/fő/hónap. Az 1 órára jutó átlagos bér az ipari vállalatok esetében 6o-95 Ft közötti. Megjegyzendő azonban, hogy a vállalati ráfordítások mértéke éves szinten 3o %-os növekedést mutat, ami számottevő érték és 1985-től bérköltségnövelő hatása is jelentős. A fentebb felsorolt anyagiak mellett említésre érdemes, hogy a VI. ötéves terv során a kerület adatszolgáltatásba bevont vállalatainál összesen 1621 dolgozó részesült Kiváló Dolgozó kitüntetésben, közülük 964 munkás; 211 fő kapott miniszteri kitüntetést, ebből 8o munkás; és 47 dol­gozó nunkáját kormánykitüntetéssel ismerték el, ebből 23 volt fizikai. A szövetkezeteknél 122 Kiváló Dolgozó kitüntetés adományo­zására került sor, változó évenkénti mértékben, amelyből 86-ot fizikai munkások kaptak meg. Miniszteri, OKISZ, ill. kormánykitüntetést az 5 év alatt mindössze 5 személy kapott. /Részletes adatokat a 6. sz. melléklet tartalmaz./ Az anyagi és erkölcsi elismerések mértékét, az alapbérek éa_ jövedelmek alakulását. a munkások egyöntetűen úgy Ítélik meg, hogy az alatta marad az elvárásoknak. Több helyen megfogalmazták, hogy a társadalmi, erkölcsi, a­­nyagi megbecsülést figyelembe véve "nem rang ma munkásnak lenni!" Kiemelik, hogy kevés munkás kap magasabb szintű erkölcsi elismerést és etekintetben azt is felvetik, hogy a gazdasági és társadalmi tevékenység értékelését jobban külön kellene választani. Ugyancsak egybehangzó az a vélemény is, miszerint az élet­színvonalon elért helyzetük szintentartásához elkerülhetetle­­nül szükséges a túlmunka vállalása, amelynek leggyakoribb formái: a túlóra, a VGM, a "fusiban" végzett alkalmi tevékenység.

Next

/
Thumbnails
Contents