Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1979-11-23
r~ “”|- 7 -A kerületi Pártbizottságokig bezárólag nincs mérlegelési jog, ezért van az, hogy a kerületi PVB. testületének kizárási határozatot kell hozni* Fellebbezéskor a BPB. ól ezzel a mérlegelési jogával, a mérlegelés során figyelembe veszi az összes körülményeket, a fegyelmi alá vont egész életútját és mindent összegezve hoz esetleg olyan határozatot, hogy pártbüntetéssel visszaveszi az illetőt a pártba. Valószínűleg a XII* Kongresszus után az ezzel kapcsolatos esetleges problémás kérdések rendeződni fognak. A konkrét ügyekkel kapcsolatban, ahol megváltoztattuk a kerületi testület határozatait elmondhatom, hogy ez a párt belső rendjéből adódik, a kerületi PVB* is él a fellebbezési jogával, volt rá eset, hogy a KEB. a BPB. döntését változtatta meg és a kerületét hagyta jóvá. Csak biztatni tudom a kerületi PVB-t arra, hogy ^ továbbra is éljen, ha szükséges a fellebbezési jogával. Az egyik hozzászóló felvetette, hogy a határozatok helyi végrehajtásával esetenként gondok vannak. A budapesti értékelés is foglalkozott a kérdéssel, általában egy évben kb. 30 pártbüntetést szabnak ki Budapesten határozat;ok végrehajtásának elmulasztása , miatt és 25 kerületi jogú PB. van a fővárosban. Csak a számokat tekintve is elgondolkoztató, hogy hogyan áll a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Budapesten az összes fegyelmi ügy 50 %-a erkölcsi vétség miatt indul. Ez felveti, hogy az erkölcsi nevelés nincs a helyén, a pártszervezetek nem kellően foglalkoznak vele. Annál is inkább, mivel ^ a pártba bekerülők még nem kész párttagok, a pártban kell a kommunistákat nevelni. A kerületi anyag és az egyik hozzászóló is foglalkozott a munkások arányával a pártfegyelmi ügyekben. 1970-ben a munkás arány 43 %, 1979-ben 50 % budapesti szinten. Megállapítható, hogy a munkások között a politikai nevelő munka nincs rendben, nem vetjük fel időben a problémákat feléjük, csak amikor már fegyelmi felelősségrevonásra van szükség. 1970-ben a vezetői posztokat betöltők aránya 12 %, 1979-ben 6 % volt a fegyelmikben. Milyen következtetések vonhatók le ebből az alakulásból? Benne van az, hogy fejlettebbekké váltak, de van benne elnézés, engedékenység, bátortalanság a pártszervezetek részéről a vezetők felé. Továbbra is hangsúlyozni szükséges, hogy a vezetői beosztás nem több jogot, hanem több kötelességet jelent. Megállapítható, hogy a kommunista kiállás fejlesztésre szorul. Bizonyltja ezt, hogy sok párttagban nincs meg a konfliktusok L _______________________________________________________________________________________________
