Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.21.a/3)

1973-07-20

r~ ~“j- 4 -számot alkalmazottá. A vállalat célul tUzte ki, hogy a gépipari átlagnak megfelelően lecsökkenti az alkalmazotti létszámot (jelenleg ugyanis 1000 dolgozóból 477 alkal­mazott). Az arányok módosítását fel kívánják használni a munkáslétszám növelésére, ennek elősegítésére szakmai tanfolyamok szervezését is tervezik. Korábbi kedvezőtlen körülmény ellenére - különösen 1972-ben - számottevő ered­ményeket értek el a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javitásában. Ezt tük­rözi a 7.sz. melléklet is. A készletek alakulását az 5. és 5/a mellékletek mutatják. A kooperációban beállott előnyös változások, továbbá az anyagellátási szervezetben végrehajtott szervezeti, személyi változások eredményeképpen csökkent a készletek növekedési üteme, kedvezőbb a készletek összetétele. A hatalmas incurrencia fel­számolásával biztosítani lehetett a kurrens anyagok jobb elhelyezését és a termelés anyagszükségletének kielégítését. A vállalati eredmény és a vállalati alapok alakulásában kifejeződik a vállalati gaz­­^ dálkodás javulása. További kedvező kihatású, hogy az áremelkedések egy részét 1972-ben néhány típusnál sikerült érvényesíteni és mintegy 7 %-os áremelkedést el­érni. Ez önmagában nem volt több, mint az 1971. évi hatósági árrendezés hatása. A korábbi áremelkedések kompenzálására jelentős állami visszatérítést kap az IKARUS. Az állami visszatérítés mintegy 280 mFt-ot tesz ki. A vállalati és a központi intézkedések nyomán javulást mutat a vállalat jövedelmező­sége és az érdekeltségi mutató is. E mutató 1970-ben 8, 6 volt, 1 971 -ben 2,5(1) és 1972-ben 10,3. A központi szervek segítségével a gazdálkodás eredményessége meg­felel a gépipar átlagának. Probléma, hogy a stabilitás nem feltétlenül hosszutávu. A szállítók további áremelése, továbbá a harmadik ötéves-tervi beruházás visszafi­zetése 1975. után még kérdésessé tehetik az IKARUS vállalati szintű gazdaságossá­gát, Ml. pénzügyi stabilitását. Az EMG ötéves terve alapvetően a számítógépgyártásban való közreműködésre épült. Ez a koncepció az EMG vonatkozásában 1 971 -ben meghiúsult. A tervezett VIDEOTON- kooperáció váratlan kiesése jelentős problémákat és bizonytalanságokat okozott, ezért az első lépcsőben két variációs ötéves tervet készitett a vállalat. A gyár helyzetét 1971 . II. felében a KGM miniszteri értekezletén tárgyalta és hozott határozatokat a további kibontakozásra. A piaci helyzet sem volt könnyű a gyár számára. Uj piacot kellett keresni a HUNOR asztali számológépnek és korszerűen bővíteni kellett a gyártmányválasztékot. A fenti kedvezőtlen körülmények ellenére a vállalat IV. öt­éves tervének főbb célkitűzései változatlanok maradtak. Ezek a következők:- saját erőforrásra épülő terv,- gazdaságos termékstruktúra,- piaci igények kielégítése a kapacitás függvényében,- a közismert létszámhelyzet miatti minimális létszámemelkedés. A gyár termelésének alakulását az 1 . sz . melléklet mutatja . Kiolvasható belőle, hogy minden nehézség ellenőre a fejlődés tón ienciája javul. Kifejezetten kiugró a/ aibevé­­tel és a nyereség emelkedő szintje, Számottevő eredményt a rugalmas piacpolitika tőire elérhetővé és reálissá. A nehézségek inspirálták a gyártmányfejlesztést. Ugyanis rész­ben hatásukra kezelték meg a hagyományos készül '! I et integrált áramkörössé átalakítani. Szerepel továbbá terveinkben a programozott automatika körébe tartozó adatgyűjtő be­rendezések tervezése és készitése. Ezek a fejlesztések eredményezhetik a IV. ott vas tervben (és utána) tervezett termelés-felfutást és a gyártmányok minőségének javulását. _______________________________________________________________________________________<6______________________________________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents