Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1965-07-02
r ~i ■- 4 -% A felsoroltakból következik , hogy a tudatformáló tevékenységünk csak akkor lchetsár.cs, ha az eszmei, politikai' munlcát orysár.b'on kezeljük, a gazdasági és írázratásí foTadátok minői .jobb mór oldó s' av aTT a pártos iomegszorvezótok munkájának '.iavitdsáyáí. Ós'szfüggés ós kölcsönhatás van a Központi Bizottsag/1'964. doc. lo.-i határozata ás az Ideológiai Irányelvekből adódó feladatok, valamint a párt- ás tömegezervezotek munkájának átszervezásáről, az állami munka megjavításáról szóló határozatok ás utasítások között. Nem vehetjük tudomásul az üzemeinkben, hivatalainkban, intézményeinkben jelentkező ás terjedő olyan gyakorlatot, melyben elkülönül a gazdasági és hivatali munka, a politikai álét kérdéseitől ás az ideológiai ráhatástól*' Meg a kerületi PB szint jón is tapasztaljuk, hogy erőfeszitásbe kerül a gazdasági kérdésekről szóló tárnák politizálóvá tátelo, az ilyen jelentések számszerű, vagy leiró jellegének csökkentése. Ismeretesek előttünk az Ilyen fórumok mondanivalójának tartalma, mint a termelési tanácskozások, hivatali munkaértekezletek, szakszervezeti értekezletek* Pártunknak, a kerületi Pártbizottságnak korábban ií, de a jelenlegi szakaszban fokozottabban feladat volt ás marad a párttagság és a dolgozók szocialista tudatának fejlesztése, alakítása* Ezért megyünk harcba, A szocialista tudat és ■: z alkotói légkör fej lesztésénok,a helyi feladatok reális meg;jul ölesének és végrehajtásának fontos' eszköze az' üzemi demokrácia, !lőg nem használtunk ki minden lehetőséget, sőt helyenként, osotenként eléggé háttérbe szorul ennek felismerése is. Több esetben tapasztaljuk} csorbát szenved érvényesülése a gazdasági vezetők, pártvGzetőségek szemlélete, felfogása, miatt* > Az ügyünkön segíteni akaró, becsületes dolgozók javaslatait, ászreváteioit nem mindég hasznosítják, Az emberek egy része azért nem birál, mert fél a személyes következemányoktől, mert korábbi javaslatai írnak nem volt foganatja, mert az is előfordul, hogy megkeserítik a kezdeményezők életét. ... liláért nőm fejlődik kellően a dolgozók köztulajdonosi magatartása és fegyelme. Ma már nagy társadalmi igazságtalanságok nincsenek., de gyakran találkozunk egyének, vagy csoportok felé érvényesülő igazságtalanságokkal; a lakás, , a prémium, a kedvezmények területén. Ezek mellett a nem kellő bánásmód, a bujtatott létszámok, a bürokratikus ügyintézés, a félvállról kezelés mind akadályozó tényezői a szo. cialista tudat fejlődésének. A kerület^üzemeinél ás a Tsz-nol is tapasztalható fegyelmezetlenség, a hanyagság megtűrése az anyagi károkon túl, eszmeileg is kárt okoz, mert megingatja a rendesen dolgozók hitét, bizalmát. Eddig nem eléggé figyeltünk fel arra, hogy "a szocializmus eszméivel ellentétes az a .helyzet, melyben a hanyag, felelőtlen dolgozó . is nyugalmat és anyagi biztonságot élvez,'11 /Irányelvek/ Ez sérti a munkasz.orinti elosztás elvét is, ezért a kommunista gazdasági vezetőinknek, pártmunkásainknak a továbbiakban ezt komolyan kell venni. Jobban tudatunkba kell vésni azt, hogy ha az üzemi demokrácia érvényesül, akkorábban fejlődik az emberek tudata, alkotó légkör teremtődik a munkára, a feladatok helyileg pontosabban vannak meghatározva, a kollektív bölcsesség érvényesülése alapján. Meg kell értenünk és a gyakorlat során meg is kell valósítani, hogy a demokrácia f o .i 1 e sztélének^ lényegé: a tömegek aktivitásában, annak növek~»Té~aóben. haté-' ; kony3 ág,áb an vane -----w U
