Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1965-04-21
3 alapszervezetek. vezetőségének, igy még inkább csökken a tájékoztatás mire a pártósoporthoz, vagy a taggyűlés elé kerül.” Az ilyen titkár elvtársak csak pár sert jegyeznek fel lényeges titkári napirendekről is. Van oly n tapasztalatunk is, hogy titkáraink egy részéből nem sugárzik a saját meggyőződés, az ismertetéseknél, de egész munkájuknál sem. Ezeknél az elvtársaknál többször az egyéni problémáik kerülnek előtérbe, a közösség ügye iránti odaadás rovására. Ismeretesek Bállá, Mátravölgyi, Dr. Hafner elvtársak,egyéni vonásai, titkári munkáik jellemzői, akik különben a képesség tekintetében megfelelőek. Körzeti titkáraink közöttis vannak olyan elvtársak, akik nem fordítanak kellő gondot arra, hogy az adott fontos kérdést saját maguk is megértsék. Akik túlzottan bizank önmagukban, vagy nem fordítanak kellő gondot arra, hogy mondanivalójukat a tagság is megértse. Előfordul ez olyan fontos kérdésnél is, mint a KKP-val folytatott vita és ez zavarja a tagság tisztánlátását, a probléma megértését ebben az amugysen könnyű kérdésen. Több alkalommal szereztünk olyan tapasztalatot, hogy a titkár elvtársak főként,a körzetiek nem mutatnak érdeklődést a titkárin ismertetett egyes kérdések iránt és ugyanarról tartott taggyűlési mondanivalóikat vagy hozzászólásunkat a párttagság nagy érdeklődéssel hallgatja* örömmel veszi, nagyra értékeli és ebből • .tűnik, hogy igényli. Korábban az ikarusi alap'szervi titkárok közül Boda, Gelencsér és más elvtársak sok pesszimizmust sugároztak. Mindig bíráló, a hibákat kihangsúlyozó alapállásból ismertették még az o • segítségükkel végzett eredményes* és jó munkát is. Megemlítjük az oly in kerületünkben ismert, elég jól képzett vezető beosztású aktív elvtársak esetenkénti kiállását is, mint Bazakas, Gulyás, Pesti* Péket.j, Motorcza, akik még a kerületi PVB vezetőit, vagy az apparátus dolgozóit is meglepik esetenkénti állásfoglalásaikkal. Ezeknek az ;;lvtáriaknak is - a titkárok és a pártvezetőségi tagok mellett - f.lrdata, pártmegloizatása a tagság tájékoztatása,„ nevelése, a párt politikájának hirdetése és gyakran ott találjuk őket a kérdést-feitovők, a magyarázatot várók, a megnemértők és kíváncsiskodók között. Ezek között az olvtársak között is vannak olyan elvtársak, okik c.£ ik egy igazságot ismernek el, a saját magukét. Az alapszervi titkárok és egyes elvtársak a fent leirt tájékoztatása és magatartása hozzájárul ahhoz, hogy a párt tagság t á j ók o z t at ásá t nem lehet kielégítőnek non?''.ni. Ennek ellensúlyózasára igénybe* veszsztik a láB, az apparaius' 'tá7jjaT&, hogy fontosabb kérdéseket ismertető taggyűléseken és vezetőségi üléseken vegyenek részt, hozzászólásukkal nyújtsanak segítséget a tájékoztatás bővítéséhez is. Ez a gyakorlat mely segiti a tagság jobb tájékoztatását olyan következménnyel is jár, hogy csökkenti egyes titkároknál a taggyűlésre való felkészülésért érzett felelősséget, mondván "majd, elmondják a kerülettől kiküldött elvtársik". A kettő közti ellentét megoldását abban látjuk, hogy a Pártbizottság tagjai és az apparátusban dolgozó elvtársak a titkároknak nyújtsanak komoly segítséget a taggyűlésre, a tájékoztatók továbbadásóra való felkészülésnél. Az alulról jövő információk taggyűléseken, pártnapokon személyes beszélgetésen elhangzott kérdések tükrözik a tagság érdeklődését. A legutóbbiakból kitűnik* hogy a vietnámi kérdésben bővebb tájékoztatást várnak, választ kérnek-.rrra, hogy a rónám elvtársak miért nem vettek részt a uoszlov i konzultatív értekezleten, a száj és körömfá-
