Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1963-02-15
,— —i ! *- 3 -Nem szabad tűrni azokat a hiányosságokat, amelyek a mag nagyobb eredmények elérésének hátráltatójaként jelentkeznek. Ha az 1962. év tapasztalatait nézzük, s annak mutatóit, akkor láthatjuk, hogy bizony e területén még vannak gondok és tennivalók. Nem emlitek mást, csak azt ami a vállalatoknál az anyaggazdálkodás területén mutatkozik. Erre az anyagban is van utalás. De emlitést lehet tenni az EMG* elmúlt évi munkájáról és tevékenységéről is. Az itt dolgozó elvtársak nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy azok a problémák, amik a munkát akadályozták, megszűnjenek. Az 1962. évet már kevesebb henézsóggel tudták lezárni, mint az előzőt. De látunk egy mutatót, ez pedig az önköltség mutatója, aminél nagyon súlyos a helyzet. Meg vagyun győződve, hogy e területen is rendet fognak csinálni, mint a többi területen. Azonban lehetne azon vitatkozni, hogy a költségszint miért alakult igy, milyen része van ebben a vállalaton kiválül álló problémáknak és milyen a vállalaton belülinek. Ezen lehetne vitatkozni. A vállalatnál több mint 10 millió Ft anyagfölösleg van, olyan anyag anire a vállalatnak nincs szüksége. Ez több mint 10 millió Ft-ot visz ^ el a költségszintből. Tudunk olyasmiről is - ami az anyaggazdálkodást illeti, hogy nem valami korrekt munka folyt az elmúlt időbán. A megrendelt anyagok egy része be sem érkezett és maris feleslegessé vált, ás ehhez hasonló problémák merültek fel. Ha a vezetés következetesebb lesz, sok ilyen problémát meg lehet előzni. Az Ikarusban a költsógzintnél nincs probléma, de ismerünk olyan tényt, hogy egy felelőtlen ember a munkaruha területén úgy gazdálkodott, ami miatt a nyereségrészesedés összege 1 1/2 nappal csökkent. De lehetne más vállalatok életéből is példákat sorolni, amit a vezetés javitásával meg lehet oldani. Szeretnék utalni az 1963* évi terv mutatóira, amik a jelentésben föl vannak dolgozva, de ezen belül a termelékenységi mutatóra szeretnék kitérni. Ami az 1963. évi tervezést illeti, a termelékenység'vonatkozásában, ^ nem lehet belenyugodni. Egy részt a Párt Központi Bizottsága útmutatásai, határozatai magasabb követelmények elé állitanak bennünket, másrészt; az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalatok többre képesek. Ezt mutatja az is, hogy 1962-ben 10.6%-os termelékenység emelkedés volt, 1963-ban pedig mindössze 4%-ot terveztek. Mit tehetünk itt szóvá? 1962- ben a kerület öt ipari vállalata 12.2/.-al termelet többet, mint 1961-ben. 2.l/-al növekedett a létszám, a termelékenység 10«6$&-al, a többlettermelés 80.3/ö-át a munka termelékenységével fedeztük. 1963- ban 8.7%-al kivánunk többet termelni, 5.4?í>~os lesz a létszám emelés, 4% termelékenység emelés, s mindössze 42.8/,-al kivánjuk a munka termelékenységét' fedeni többlettermelésből. Ezen mindnyájunknak el kell gondolkozni, s azon hogy milyen tartalékokat tudunk feltárni. Ezt azért kell. szóvá tenni, mert az 1963* évet magasabb szinten kell teljesíteni, mint az 1962. évet, mert ha előbbre akarunk jutni a szocializmus építésében, akkor egy újabb lépést kell tennünk. u-J
