Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1961-05-09
í— —J szemben, az nem érti a proletárosztály harcot, nem érti, hogy nekünk azért kell tanulmányozni az értelmiség multjátf arculatának összetevőig hogymegtaláljuk azokat n módszereket, amelyekkel elősegíthetjük vele a kapcsolatunkat szövetségünket, hogy egyben segítsünk neki megszabadulni a mull terheitől, amely még a vállait nyomja. S fordítva: aki csak azt ldtjaf hogy a szocializmus építésében szükség van a munkásosztály és értelmiség szövetségére, de nem veszi észre, hogy ez a szövetség qrra szolgóI, hogy úgy működjünk együtt az értelmiséggel, hogy szocialistává neveljük, az nem érti a szövetség tartalmát, lényegét. Az a fejlíídés, amit az értelmiség megtett, még nem elégséges egy részüknél. A revizionista ideológia a burzsoá szokások még hatnak náluk. Ezek ellen fel kell lépni. Csak a náluk meglévő helytelen jobboldali és dogmatikus nézetek, hatások elleni harcban lehet elérni, hogy az értelmiség teljes erejével vegyen részt a szocializmus építésében. A szövetség: az osztályharc - nem osztálybóke. Természetesen mikor burzsoá nézeteik, szor-\ kásáik helytelen politikai elképzeléseik ellen harcolunk, akkor mint a szövetséges nézetei, szokásai ellen lépünk fel, s ez határozza meg harcunk formáját, eszközét. E harc nélkül, a helyes módon vívott harc nélkül az értelmiség egy részével való ellentétünk nem oldódhat meg, sőt antagonisztlkus ellentmondássá válhat. Természetesen a köztük lévő tudatos ellen-/ ség ellen más eszközzel lépünk fel: Népköztársaságunk törvényei alapján járunk el. Éppen ezért azok, akik az értelmiséggel való Szövetség szilárdabbá tételét a helyes értelem-V ben. vett osztályharc nélkül taftiák megvalósíthatónak, azok a szövetség opportunista értelmezésével lemondanak a munkásosztály vezető szerepéről, ezzel arról is, hogy az értelmiség valóban egyenlőjogu tagja legyen a társadalomnak, s igy nem a szocializmus építéséi segitik ’ elő*. z'-n A városi kispolgárság kérdése Ez a réteg, számát tekintve, az összlakossághoz mérten kicsi. Nagyobbik része kisiparos, kisebbik része kiskereskedő. A városi kispolgárság a kapitalizmusban egzisztenciális helyzetét lekintvo a burzsoázia és a munkásosztály közölt <$11. Ugyanakkor a töke centralizáció és koncentráció következtében erősen differenciált is. Ez az oka, hogy hol semleges, hol ellenséges, hol támogatólag lép fel a munkásosztály harcával szemben, politikailag, anyagilag támogatja egy-egy megmozdulását (sztrájk, stb.) Politikai arculatát tekintve nagy vonásokban a következőket lehet mondani: Tőkeellenes általában anélkül, hogy antikapitalizmusa következetes, harcos antikaoitalizmus lenne., A társadalmi bajoktól szabadulni akar, főleg attól, hogy a proletariátus soraiba süllyedjen le, de úgy, hogy a kapitalizmus azért fentmaradjon. A kapitalizmusból általában csak azt utasítja el, ami őt proletárrá süllyesztheti, s fenntartja belőle mindazt, ami kistulajdonos létét biztosíthatja. Ellentéte van a munkásosztállyal is. mert nem a társadalom gazdasági és politikai struktúráját akarja gyökeresen átalakítani, nem a kapitalizmust akarja felszámolni, | kII A
