Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1961-05-09
----------------------■ ■ —»------------------------------------------------------------l«Li— r~ * ^ s nelmi kapcsolatai, helyzetéből adódó érdeke legpregnánsabban kapcsolódik a munkásosztály érdekéhez: a szocializmus megteremtéséhez. A munkás-paraszt szövetség tartalma már a szocialista tulajdon megteremtése, védelme, szilárdítása és szélesedése egész népgazdaságunkban. Ugyanakkor szövetségi politikánk szélesebb is, mint a munkás-paraszt szövetség. Mindenekelőtt az értelmiség kapcsolódik a munkás-paraszt szövetséghez, melynek mint Kádár elvtárs rámutatott, »a szocialista építés előrehaladása napról-napra növeli... társadalmi szerepét, alkotási, lehetőségeit." A magyar értelmiségnél - amelynek többsége rendkívül kacskaringéé utat tett oieg, de amelynek nemcsak negatív, hanem a társadalmi haladás szempontjából pozitív hagyományai is vannak - a szocializmus építéséért folyó osztály harcban lehetséges és szükséges elérni, hogy nagyobb odaadással vegye ki részét a társadalmi kérdések megoldásából, népünk erőfeszítéseiből. A proletariátus, munkás-paraszt államunk figyelembe veszi, hogy a proletárdiktatúra létrejötte /•—■s után is még hosszú ideig szükségszerűen megmaradnak olyan rétegek, s ezekhez tartozik a városi kispolgárság is, amellyel, mint réteggel szemben nem lehet úgy fellépni, mint az osztályellenséggel szemben. A városi kispolgárság termelőeszközökhöz való viszonyát tekintve kistulajdonos és politikai arculatát is ez határozza meg. Ez azt jelenti, lehetőség van arra, hogy a munkásosztály a szocializmus építésében magú mellé állítsa a városi kispolgárság jelentős részét, döntő többségét. Ehhez az szükséges, hogy fellépjünk a városi kispolgárság spekulációs és jogtalan jövedelemszerzési tevékenysége ellen, támogassuk társadalmilag szükséges és hasznos tevékenységét és a nevelés eszközeivel elősegítsük, hogy a kistulajdonosi viszonyok helyett, fokozatosan szocialista termelési viszonyok jöjjenek létre itt is. A szövetsógpolitikai elvekből még egv lényeges mozzanat következik. A szocializmus épitésének jelenlegi periódusában, mivel a volt kizsákmányoló osztályokat felszámoltuk, az ellenforradalmat levertük és proletárdiktatúránk megerősödött, nagyobb lehetőség teremtődött a volt kizsákmányolok átnevelésére. Ennek tükröződése a kulákokkal szemben folytatott jelenlegi politikánk is. Ez nem jelenti és nem jelentheti, hogy ne legyünk éberek a volt kizsakmanyolókkal szemben, s minden erővel meg kell védelmezni szocialista rendszerünket. A szövetségi politika irányelvei, mint ismeretes párttagságunk és népünk döntő többségének a véleményével találkozott. A mi körülményeink között, a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában _a népfrontpolitika ebben a szövetségpolitikábun ölt. testet, melynek célja: a szooializmus.ópjtéag^ a béta* függetlenségünk védelme, a prolelárinlernacionalizmus erősítése, a. nemzetközi haladó erők támogatása. E népfront politika, szövetség politika vezet el a népi-nemzeti e&ysóg megvalósulásához, A népfront természetesen több, mint a népfrontmozgalom, ez csak része s egyik eszköze a nópfrontpolitikn meg valósításának. A népfront vezetője: a párt által vezetett munkásosztály, mely szövetséget köt minddzokkal u rétegekkel, melyek a fenti alapvető célokat magukévá teszik. A népfront alapja: a munkás-paruszt szövetség.
