Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.21.a/3)
1961-05-09
r ■ lyózzák a szocialista eszmék terjedését, illetve lerontják annak hatékonyságát. • A viták egyik hiányossága - ezekben a kérdésekben - az volt, hogy nem vették eléggé figyelembe ázt, hogy azokat is be lehet vonni a szocializmus építésébe. - a szövetségi politika helyes alkalmazásával - akik még világnézeti kérdésekben nem fogadják el a marxizmus-leninizmus tanításait. Az értelmiségi és kispolgári rétegek, a parasztság széles tömegei és a munkásosztály még nem marxista része is egyetért velünk a béke megvédésének, a népjólét fokozásának, szocializmus építésének kérdésében és támogatja a párt és kormány politikáját. A felvilágosító, meggyőző 'és nevelő munka, továbbá a marxista eszmék elterjesztésének fontosságát Kádár elvtárs a következőképpen indokolja: »A burzsoázia gazdasági hatalmának megsemmisítése a politikai hatalom megragadása után viszonylag egyszerűbb feladat. De a burzsoázia kisajátításával még nem arattunk végső győzelmet felette. Ennél sokkal hosszadalmasabb és bonyolultabb feladat az, hogy a dolgozók tulnyomó többségét kiszabadítsuk a burzsoázia ideológiai és politikai befolyása alól, s megnyerjük a marxizmus-leninizmus eszméi számára. Győzelmünk csak ezután válik véglegessé". (A magyarországi osztályharc tapasztalataiból. Béke és Szocializmus. 1959. 2. szám.) A vitákban keresték azokat az okokat is. melyek arra adnak választ, hogy miért vagyunk a szocialista tudat kialakítása és fejlesztése terén viszonylag lemaradva. Itt felsoroltak sok tényezőt. Ezek közül néhány fontosabb a következő: A MDP politikájában elkövetett súlyos gazdasági-politikai és egyéb hibák, a revizionista és dogmatikus torzulások, mint alapvető és - ebből a szempontból - legfontosabb tényezők, melyek kétségessé tették - a szó és a tett elválása folytán - a tömegek előtt a marxizmus-leninizmus igazságait. Ilyen oknak említették meg azt is, hogy a tudat fejlődése lassúbb és törvényszerűén elmarad a lét változásaitól. Ez igaz, de ez az elmaradás nem lehet olyan mértékű, hogy veszélyeztesse az előrehaladást, a szocializmus sikeres építését. E tételből - marxisták számára - az következik, hogy a tudat viszonylagos lemaradását a minimálisra csökkentsük és a megváltozott viszonyokhoz alakítsuk. Lényeges okként jelölték meg az 1956-os ellenforradalom előtt folytatott revizionista és dogmatikus elméleti munka és hasonló módszerü propaganda és agitációs munka hibáit is. Az olyan nézeteket, melyek a propaganda munkát és a tömegeket egyaránt lebecsülték. Az okok kutatása során megemlítették az elméleti megalapozottságot nélkülöző nrakticista.-szemléletet, az elméleti munka lebecsülését is. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ilyen tendencia ma is sok helyen tapasztalható még. Lényeges súllyal vetődtek fel a világnézeti nevelést és meggyőzést lebecsülő nézetek és helytelen módszerek is. Felvetették, hogy ezeknek a nézeteknek a gyökerei a pórt sikereinek egyéni kisajátításából, alapvetően az önelégültségből táplálkoznak. A vitákon olyan nézetek is felvetődtek, hogy a szocializmus alapjainak lerakása és fel-5 f\ ^ Ji
