Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.21.a/1)

1970-10-10/1

csoportérdekek. Ennek jelei: a vállalati érdekek előtérbe állitása; a társa­dalom egyes csoportjai között fellépő feszültségek - pl. munkás-műszaki,­­uj-régi szakmunkás, üzemi-intézményi dolgozó, stb. Némelykor érzékelhetők ellentmondások a pártvezetés és a gazdasági vezetés kapcsolatában is. b./ A IXo Kongresszus határozataiban foglalt tennivalók megoldása a szocialista demokratizmus határozott fejlődését eredményezte a párt, a társadalmi, az állami élet területén. A kerületi pártszervezetek, társadalmi- és állami szervezetek, gazdasági vezetőazervek erőfeszítéseket tettek az üzem- és a közéleti demokrutizmus fejlesztésére. A politikai, társadalmi, állami szervek eredményes módszereket alkalmaztak a közügyek iránti érdeklődés serkentésére. Fejlődött az üzemi demokrácia is. Erőteljesebbé vált az üzemi és intézményi Szakszervezeti Bizottságok tevékenysége. Javult - bár nem kielégi tő mértékben - a dolgozók bevonása az üzem feladataiba. A szocialista demokratizmus fejlődése - az elért eredmények ellenére - a kö­vetelmények és a lehetőségek alatt mozog. A szemléleti okok között szerepel a demokratizmus kispolgári értelmezése. Gyakori jelenség a jogok és a köteles­ségek kettéválasztása, egyoldalúan csak a jogok követelése. Ebből fakadóan egyesek a társadalommal és másokkal szemben magas követelményeket állítanak, saját maguk hibái iránt elnézőbbek. Sokan az üzemi, hivatali műszaki intézke­dések végrehajtásában is demokráciát követelnek, vonakodnak műszaki, gazdasági intézkedéseket végrehajtani. Néhány vezető - elsősorban népszerűtlen felada­toknál - hajlamos a kollektívára háritani a döntést. A demokratizmus fejlődé­sét gátolják a bürokratikus intézkedések és a jogos bírálatok, észrevételek burkolt visszautasitása. A fentiekből kiindulva a politikai nevelés formáit és eszközeit jobban fel kell használni arra, hogy mindenütt helyesen értelmez­zék a demokrácia lényegét és alkotó elemeit. Fokozni kell azt a gondolkodás­­módot, amely a demokratizmus fejlődését, a jogok biztosítását a végrehajtott kötelességek talaján látja megvalósíthatónak. Szükséges esetben fel kell lép­ni a demokratizmus érvényesülését hátráltató intézkedésekkel és magatartásoK- kal szemben. c./ A kerületi Pártbizottság és a pártszervezetek a IX. Kongresszus óta eltelt idő­ben hatékonyan tevékenykedtek annak érdekében, hogy erősödjenek a szocialista erkölcsi- és magatartási vonások. A szocialista munkaerkölcsi normák a dolgozók nagy rétegét átfogják. A szocialista brigádmozgalom számtalan példával illuszt­rálja /házépítés, segitségnyujt.ás, gyenge és uj dolgozók felkarolása/ a kollek­tív érzés szélesedését. Az utóbbi években azonban a kispolgári erkölcs és élet­­felfogás felélénkülése /önzés, anyagias életmód/ tapasztalható, különösen az értelmiség és a kvalifikáltabb szakmunkások egy részénél. A munkuerővándorlás és a nagyfokú szervezetlenség következtében a munkafegyelem fellazult. A poli­tikai és gazdasági szervek elnézőbbek a fegyelemsértőkkel szemben. Nem léptünk előre a szakmai önérzetre való nevelés területén sem. A szocialista hazaszeretet és nemzetköziség tömegméretekben mélyült, erősödött. Ezt segitette a hagyományok ápolása, felkarolása, az érzelmi és értelmi nevelés _____________________________________ tv.)___________________________ L -1 r n- 24 -

Next

/
Thumbnails
Contents